Lannert Judit és az átműtött óvodások esete

A tegnapi meghallgatásán Lannert Judit azt mondta, amit vártunk tőle. Az elsők között beszélt arról, hogy milyen fontos a szexuális nevelés az iskolákban, de ez nem csak a szülő dolga, mert az úgy akkor egyenlőtlen. Egy színes társadalom vagyunk, ezért lesz egy szemléletváltás, nem lesznek skatulyák. Lanner Judit viszont elfelejti, hogy a Nemzeti Konzultáció keretében a magyarok többsége elutasította az LMBTQ nyomulását és a gyermekvédelem mellett tették le a voksukat. Kormányváltás ide vagy oda, ezt a leendő miniszterasszonynak is figyelembe kellene vennie. 

Bár Lannerről ódákat zengenek a túloldalról, szakmai tudását méltatva, de, mintha nem vennék észre, hogy ugyan azzal a lebutított szöveggel söpöri le az asztalról a fontos kérdéseket, mint a kétbites kommentelők. A meghallgatásán ugyanis nem szakmailag támasztotta alá, hogy miért is kell a gyerekeket a szexuális devianciák világába kalauzolni egy matek és egy nyelvtanóra között, hanem annyit mondott: 

Átműtött óvodások. Nem tudom, hogy ezt a buta szöveget ki találta ki, de úgy tűnik még a szakmailag elismert miniszterasszonyt is magával ragadta. Óvodásokat valóban nem műtöttek még át Magyarországon, de ha ennyire felvilágosult nőről beszélünk, akkor csinálhatna egy felmérést arról, hogy a külfölről beszivárgott trendek és elfogadás miatt hány, meg hány tizen-, és huszonéves fiatalt láthatunk "átalakulni" lányból fiúvá. Arról nem is beszélve, hogy hány olyan külföldi példa van, amikor egy fiatal visszafordíthatatlan operációkon esett át a szülei asszisztálásával és most, hogy benőtt a feje lágya, visszatérne az eredeti neméhez, de ebben már nem tudnak neki segíteni. Sőt, már létrehoztak egy olyan szervezetet is, amely azokkal az emberekkel foglalkozik, akik megbánták a nemátalakító műtétet. 

Lannert azonban arra sajnos nem tért ki, hogy az elhanyagolt 16 éveseknek miben segít az, hogy tudják, hányféle deviancia van ma már a világon. Miért lesz jobb egy elhanyagolt 16 évesnek, hogy tudja, mi az a transznemű, kik a homoszexuálisok, kik a non-binárisok vagy az aszexuálisok. Továbbá az sincs elöttem, hogy ezt a fajta szexuális felvilágosítást például egy egyházi iskolában hogyan kívánja bevezetni. Nehéz, tudom, elképzelni, hogy egy oktatót küld a piarista gimnáziumba vagy az Angolkisasszonyhoz, hogy meséljenek nekik a normálistól eltérő vonzalomról, amiről ők eddig ha hallottak is, csakis bűn formájában. Most viszont itt az elfogadás lehetősége... Na neee. 

Lannert Judit számoljon a szülők ellenállásával

Attól tartok az új miniszteraspiráns nem számol azzal, hogy az ember a gyerekét magának szüli vagy nemzi, és nem nézi jó szemmel, ha nem szólhat bele abba, ami a gyermekével történik. A szexuális felvilágosítás pedig egy igen kényes téma. Ha én például megtudnám, hogy a gyerekem éppen egy lmbtq fejtágításon vesz részt az állam jóvoltából, biztos, hogy begurulnék és csak annyi telne tőlem, hogy elkiáltsam magam: fusson ki merre lát, mert nem állok jót magamért. Azt ugyanis, hogy a gyerekem mit gondol a másságról az elsősorban az én, tehát a szülő felelőssége. Ha pedig én nem akarom őt az "elfogadás" felé irányítani, inkább, mint furcsaságot mutatnám be neki, ehhez jogom van. Az élete során úgyis kialakul majd benne, hogy mit hogyan lát, nekem sem lesz ebbe beleszólásom, hiszen egy önálló ember. Azt viszont, hogy a hormonoktól egyébként is zavarodott lelkivilágát ezzel traktálják, nem fair. Amikor én voltam iskolás a biológia könyvben volt két oldal szentelve a felvilágosításnak. Volt benne a hagyományos együttlétről szó és az önkielégítésről, melyről hangsúlyozták, hogy nem bűn. Ezzel a keresztények vitatkoznának, de a könyv célja az volt szerintem ezzel, hogy ne keltsen bűntudatott a kamaszokban, ha esetleg már felfedezték magukat teljes mértékben. Úgy gondolom, nekem akkor ennyi elég is volt, az életben úgyis találkoztam azzal, amit a könyv nem említett. Nem lepődtem meg, de tény, hogy azóta is furcsának találom a normálistól eltérő szexuális viselkedést. A normálissal akkor most a kekecek vitatkoznak, hogy mit is takar. Az én felfogásomban - és remélem sokakéban is - a heteroszexualitást jelenti. 

Konzervatív szemléletű emberként sokkal fontosabbnak tartom, hogy a fiatalokat arról világosítsák fel - amiről a demográfusok is beszélnek -, hogy mennyire fontos a családalapítás. Nem csak lelkileg, hanem a nemzetünknek, az egész emberségnek. A mutatók ugyanis egyre rosszabb számokat mutatnak és ahelyett, hogy arról beszélne a leendő oktatási miniszter, hogy a családcentrikus személetet kellene népszerűsíteni már egészen kicsi kortól, inkább arról beszél, hogy világosítsuk fel a gyerekeket, hogy milyen kapcsolatból nem lesz biztosan gyerek, de ezzel nincs semmi baj. 

• Véleményem szerint, ha ennyire fontosnak tartja, hogy tudják a gyerekek, hogy milyen kapcsolatok létesíthetőek a heteroszexuálistól eltérően, akkor nyisson egy intézményt, ahova önként elmehet az a diák, akit ez érint és/vagy érdekli. A többieknek az a két oldal, amit én is megtanultam bőven elég lesz. A szexuális felvilágosítás ugyanis sajnos ma már Budapesten a nyílt utcán történik a hajléktalanoknak átadott parkjainkban és tereinken.