Pesti Srácok

A világ legnagyobb "Munkácsy-képét" helyezték ki Békéscsabán

Egy 600 négyzetméteres molinót helyeztek ki a békéscsabai Marzek Kner nyomda épületére, amely a párizsi szalonjában megpihenő Munkácsy Mihályt és egyik híres festményének vázlatát ábrázolja. A város célja, hogy Munkácsy és Békéscsaba neve összekapcsolódjon.

MTI

A molinót azért helyezték ki, hogy jelezzék, Békéscsaba nemcsak a kolbász fővárosa, hanem Munkácsy városa is - írta közösségi oldalán Szarvas Péter polgármester. Emlékeztetett arra, hogy a festőfejedelem itt töltötte gyermekéveit és itt készítette első olajfestményét. Párizsban élve is rendszeresen visszalátogatott a viharsarki városba. Békéscsaba mindig is nagy figyelmet szentelt Munkácsy örökségének ápolására. Nevét ma tér, utca, múzeum, híd őrzi, és készül a Munkácsy-negyed is a békési megyeszékhelyen - tette hozzá a városvezető.

PestiSracok facebook image

Munkácsy Mihály Párizsban történő letelepedése után szívesen fogadta műtermében a magyar festőnövendékeket. 1882-ben a nevét viselő díjat alapított számukra. Nagyvonalú mecénás volt, az ösztöndíj egy évre járó összege hatezer frankot tett ki. 1884-ben Temple János (Hans Temple) nyerte el a díjat, aki az ösztöndíj segítségével Bécsben megkezdett tanulmányait Párizsban folytathatta. Két évig volt a mester tanítványa. Több portrét festett Munkácsyról, a Munkácsy Mihály műtermében című kép egyik legismertebb alkotása, a Krisztus Pilátus előtt című festmény előtt ábrázolja a mestert. Az alkotás kép a képben, ezért került ki ez az óriásmolinóra - írták az önkormányzat közleményében, hozzátéve, hogy a festmény továbbközléséhez a tulajdonos v. Pákh Imre műgyűjtő is hozzájárult. Az óriásmolinó novemberig az idén 50 éves Marzek Kner Packaging Kft. épületén látható a Marzek család kifejezett ajánlására és egyetértésével.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)