Pesti Srácok

A világ legnagyobb "Munkácsy-képét" helyezték ki Békéscsabán

Egy 600 négyzetméteres molinót helyeztek ki a békéscsabai Marzek Kner nyomda épületére, amely a párizsi szalonjában megpihenő Munkácsy Mihályt és egyik híres festményének vázlatát ábrázolja. A város célja, hogy Munkácsy és Békéscsaba neve összekapcsolódjon.

MTI

A molinót azért helyezték ki, hogy jelezzék, Békéscsaba nemcsak a kolbász fővárosa, hanem Munkácsy városa is - írta közösségi oldalán Szarvas Péter polgármester. Emlékeztetett arra, hogy a festőfejedelem itt töltötte gyermekéveit és itt készítette első olajfestményét. Párizsban élve is rendszeresen visszalátogatott a viharsarki városba. Békéscsaba mindig is nagy figyelmet szentelt Munkácsy örökségének ápolására. Nevét ma tér, utca, múzeum, híd őrzi, és készül a Munkácsy-negyed is a békési megyeszékhelyen - tette hozzá a városvezető.

PestiSracok facebook image

Munkácsy Mihály Párizsban történő letelepedése után szívesen fogadta műtermében a magyar festőnövendékeket. 1882-ben a nevét viselő díjat alapított számukra. Nagyvonalú mecénás volt, az ösztöndíj egy évre járó összege hatezer frankot tett ki. 1884-ben Temple János (Hans Temple) nyerte el a díjat, aki az ösztöndíj segítségével Bécsben megkezdett tanulmányait Párizsban folytathatta. Két évig volt a mester tanítványa. Több portrét festett Munkácsyról, a Munkácsy Mihály műtermében című kép egyik legismertebb alkotása, a Krisztus Pilátus előtt című festmény előtt ábrázolja a mestert. Az alkotás kép a képben, ezért került ki ez az óriásmolinóra - írták az önkormányzat közleményében, hozzátéve, hogy a festmény továbbközléséhez a tulajdonos v. Pákh Imre műgyűjtő is hozzájárult. Az óriásmolinó novemberig az idén 50 éves Marzek Kner Packaging Kft. épületén látható a Marzek család kifejezett ajánlására és egyetértésével.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!