Pesti Srácok

A világ legnagyobb "Munkácsy-képét" helyezték ki Békéscsabán

Egy 600 négyzetméteres molinót helyeztek ki a békéscsabai Marzek Kner nyomda épületére, amely a párizsi szalonjában megpihenő Munkácsy Mihályt és egyik híres festményének vázlatát ábrázolja. A város célja, hogy Munkácsy és Békéscsaba neve összekapcsolódjon.

MTI

A molinót azért helyezték ki, hogy jelezzék, Békéscsaba nemcsak a kolbász fővárosa, hanem Munkácsy városa is - írta közösségi oldalán Szarvas Péter polgármester. Emlékeztetett arra, hogy a festőfejedelem itt töltötte gyermekéveit és itt készítette első olajfestményét. Párizsban élve is rendszeresen visszalátogatott a viharsarki városba. Békéscsaba mindig is nagy figyelmet szentelt Munkácsy örökségének ápolására. Nevét ma tér, utca, múzeum, híd őrzi, és készül a Munkácsy-negyed is a békési megyeszékhelyen - tette hozzá a városvezető.

PestiSracok facebook image

Munkácsy Mihály Párizsban történő letelepedése után szívesen fogadta műtermében a magyar festőnövendékeket. 1882-ben a nevét viselő díjat alapított számukra. Nagyvonalú mecénás volt, az ösztöndíj egy évre járó összege hatezer frankot tett ki. 1884-ben Temple János (Hans Temple) nyerte el a díjat, aki az ösztöndíj segítségével Bécsben megkezdett tanulmányait Párizsban folytathatta. Két évig volt a mester tanítványa. Több portrét festett Munkácsyról, a Munkácsy Mihály műtermében című kép egyik legismertebb alkotása, a Krisztus Pilátus előtt című festmény előtt ábrázolja a mestert. Az alkotás kép a képben, ezért került ki ez az óriásmolinóra - írták az önkormányzat közleményében, hozzátéve, hogy a festmény továbbközléséhez a tulajdonos v. Pákh Imre műgyűjtő is hozzájárult. Az óriásmolinó novemberig az idén 50 éves Marzek Kner Packaging Kft. épületén látható a Marzek család kifejezett ajánlására és egyetértésével.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.