Pesti Srácok

Összművészeti albummal jelentkezik drMáriás

Művészeti konzultáció címmel vaskos album jelenik meg abból az alkalomból, hogy drMáriás idén lesz 55, zenekara, a Tudósok pedig 35 éves.

MTI

A kötetben 125 felkért szerző és drMáriás szabad stílusban kommentálja válogatott festményeit, ezeket családi és személyes fotók, plakátok egészítik ki. Bevezetőt írt Kieselbach Tamás galériatulajdonos, Gulyás Gábor esztéta pedig hosszabb tanulmányban elemzi drMáriás pályáját, az album melléklete a Tudósok legjobb felvételeiből válogató CD.

PestiSracok facebook image

- mondta a művész.

Az elmúlt több mint tíz évben készített alkotásain drMáriás alapvetően politikusokat, történelmi, közéleti szereplőket, kulturális ikonokat ábrázolt egy-egy festőóriás stílusában. "Úgy érzem, megtaláltam magam ebben a világban, amelyet egyfajta ars poeticának is nevezhetünk" - fogalmazott.

A Magyar Műhely Kiadó gondozásában megjelenő album képei részben az elmúlt mintegy száz év fontos történelmi fordulópontjaira, részben a közelmúlt érdekes hazai politikai eseményeire reflektálnak. A Művészeti konzultációban különböző társadalmi, generációs, földrajzi kontextusú emberek gondolatai olvashatók, nagy részük kapcsolódik drMáriás pályájához, mások egyéb módon hozhatók összefüggésbe festményeivel. Van közöttük régi barát, műgyűjtő, zenésztárs, politikai-közéleti szereplő, humorista, üzletember.

- fejtette ki.

Az album mellékleteként megjelenő Best of Tudósok CD dalai zömmel szintén az elmúlt tíz évben születtek. Az undergroundból, dzsesszből, art-rockból táplálkozó zenekar korábbi, Bada Dadával közös korszakát az 1993-as Mi a tudomány? című szám képviseli. A Tudósok a járvány miatt háromszor halasztotta el 35. születésnapi koncertjét, a legújabb dátum június 4., a helyszín a fővárosi Arena Garden.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.