Pesti Srácok

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Európai szinten is különlegesnek számító, 400 négyzetméteres kiállítótérrel bővül a belvárosi Virág Judit Galéria. Az új kiállítóterem május 15-től látogatható, ami egyben a 66. Tavaszi aukció és az 5. Kortárs aukció 262 tételét bemutató tárlatának nyitónapja is.

061.hu

A tavaszi aukció egyik szenzációja Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festménye, amely az életművön belül egyike annak a négy képnek, melynek jelenete a festő kaposvári házának kertjében játszódik. Az aukciók kiemelt tételei között szerepel Bortnyik Sándor Géplovag, Munkácsy Mihály Párizsi nő és Keserü Ilona Marylin és a tenger című alkotása is. A tavaszi aukciót két részletben rendezik meg: június 1-jén a kortárs műalkotásokra, míg június 2-án a klasszikus művekre lehet licitálni online, telefonon vagy vételi megbízás útján, ha pedig a hatályos járványügyi szabályok lehetővé teszik személyesen, a Budapest Kongresszusi Központban.

PestiSracok facebook image

Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festményét 1908 nyarán festette, kaposvári házának a kertjében. Címszereplője Piacsek bácsi, a világlátott, jó humorú nyugalmazott főerdész, az „otthon képek” állandó alakja. A mű, melynek kikiáltási ára 100 millió forint, a korszakban alkotott olajképek között különleges helyet foglal el, ugyanis a művész a megszokottól eltérően a szereplőket nem enteriőrben, házának egyik helyiségében ábrázolja, hanem a ház előtti verandán, a kertben. Az életművön belül mindössze négy olyan kép van, melynek jelenete a festő Fő utcai házának kertjében játszódik. A kép az érett „kukoricás stílus” felé vezető út fontos állomása, nem véletlen, hogy a korabeli sajtó ezt a festményt emelte ki Rippl-Rónai Nemzeti Szalonbeli 1909-es kiállításából. A tárlaton először láthatóak azok a rekonstrukciós rajzok, melyeket Rippl-Rónai József ismert festményei, korabeli emlékezések és Martyn Ferenc vázlatai alapján alapján készíttetett a galéria. Ezek a festőművész házát, kertjét és a kaposvári Fő utcát mutatják be.

Bortnyik Sándor Géplovag című alkotása briliánsan egyensúlyoz a leíró ábrázolás és absztrakció határán. A 80 millió forintos kikiáltási árról induló festmény magán viseli a kor stílusjegyeit, valamint megidézi Bortnyik jelmezterveit, és a modern színház különös, mechanikus figuráit is. Leegyszerűsített kulisszái a Neue Sachlichkeit melankolikus és elidegenedett világába vezetnek bennünket. A jó adag humorral megfestett, nyugalmat, és magabiztosságot árasztó motoros, a megzabolázott technika szimbóluma.

Munkácsy Mihály: Párizsi nő

Munkácsy Mihály az 1880-as években a párizsi szalonok elegáns világát és szereplőit, jobbára lányokat és asszonyokat jelenített meg vásznain. A művész tobzódott a színekben, az árnyalatok és a részletek gazdag kidolgozásában, valamint a szabad ecsetkezelés gyönyörűségében. Az alkotások között kiemelt helyet foglal el a Párizsi nő című festmény. A fiatal, profilból ábrázolt párizsi hölgynek nemcsak a vonásai köszönnek vissza más Munkácsy képekről, hanem virágokkal díszes selyemruhája is. Munkácsy sok modelljét öltöztette ebbe a ruhába, sőt az öltözéket még tanítványainak, Bruck Lajosnak, Karlovszky Bertalannak is kölcsönadta egy-egy női zsánerkép erejéig. A klasszikus anyagban többek között Mednyánszky László grandiózus tátrai tájképe, Patkó Károly olasz tengerparti jelenete, Vaszary János csendélete és az olasz tengerparton festett matrózai, illetve Gulácsy Lajos, Paál László és Márffy Ödön alkotásai is megtekinthetők.

A Kortárs aukció kiemelkedő darabja Keserü Ilona Marylin és a tenger című 1933-as műve, melyen azonnal szembetűnik a művész jellegzetes kézjegye. A sírkő motívumokból képzett hullám egészében hatja át a képet, a hetvenes évek ceruzarajzait idéző vonalkázások felborzolják és megmozgatják a felületet. A harsány kék szín a tengerre utal, az érzéki vászondomborítás a filmcsillag testét, bőrét idézi. A képen minden mozog és pulzál. A Marilyn és a tenger című festmény mégsem egy tájkép, hanem egy belső élmény, hangulat kivetülése.


Maurer Dóra kísérletezéseiből olyan új műfajok születnek, mint a folyamat- és akciógrafika vagy a pedotípia. Ez utóbbi a lábnyomok nyomhagyásával alkotott egyedi nyomat, melyeken a művész 1971-ben dolgozik. Ahogy a sorozat többi darabja, Taposott kép - Privát felvonulás - Pedotípia című alkotása is magába sűrít több Maurer-féle gondolatot, problematikát: többek között a mozgás és az idő fokozatos megtestesülését, fizikai relációjukat; egy vizuális jel létrehozását, eltüntetését, majd felülírását. A kortárs anyag kiemelt darabjai Bak Imre Geometrikus kalligráfia és Nádler István Gyász III. című műve, de Lakner László, Hencze Tamás, Konok Tamás, Gyarmathy Tihamér, Csernus Tibor és Ujházi Péter kiemelt kvalitású alkotásai is kalapács alá kerülnek.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.