Pesti Srácok

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Európai szinten is különlegesnek számító, 400 négyzetméteres kiállítótérrel bővül a belvárosi Virág Judit Galéria. Az új kiállítóterem május 15-től látogatható, ami egyben a 66. Tavaszi aukció és az 5. Kortárs aukció 262 tételét bemutató tárlatának nyitónapja is.

061.hu

A tavaszi aukció egyik szenzációja Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festménye, amely az életművön belül egyike annak a négy képnek, melynek jelenete a festő kaposvári házának kertjében játszódik. Az aukciók kiemelt tételei között szerepel Bortnyik Sándor Géplovag, Munkácsy Mihály Párizsi nő és Keserü Ilona Marylin és a tenger című alkotása is. A tavaszi aukciót két részletben rendezik meg: június 1-jén a kortárs műalkotásokra, míg június 2-án a klasszikus művekre lehet licitálni online, telefonon vagy vételi megbízás útján, ha pedig a hatályos járványügyi szabályok lehetővé teszik személyesen, a Budapest Kongresszusi Központban.

PestiSracok facebook image

Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festményét 1908 nyarán festette, kaposvári házának a kertjében. Címszereplője Piacsek bácsi, a világlátott, jó humorú nyugalmazott főerdész, az „otthon képek” állandó alakja. A mű, melynek kikiáltási ára 100 millió forint, a korszakban alkotott olajképek között különleges helyet foglal el, ugyanis a művész a megszokottól eltérően a szereplőket nem enteriőrben, házának egyik helyiségében ábrázolja, hanem a ház előtti verandán, a kertben. Az életművön belül mindössze négy olyan kép van, melynek jelenete a festő Fő utcai házának kertjében játszódik. A kép az érett „kukoricás stílus” felé vezető út fontos állomása, nem véletlen, hogy a korabeli sajtó ezt a festményt emelte ki Rippl-Rónai Nemzeti Szalonbeli 1909-es kiállításából. A tárlaton először láthatóak azok a rekonstrukciós rajzok, melyeket Rippl-Rónai József ismert festményei, korabeli emlékezések és Martyn Ferenc vázlatai alapján alapján készíttetett a galéria. Ezek a festőművész házát, kertjét és a kaposvári Fő utcát mutatják be.

Bortnyik Sándor Géplovag című alkotása briliánsan egyensúlyoz a leíró ábrázolás és absztrakció határán. A 80 millió forintos kikiáltási árról induló festmény magán viseli a kor stílusjegyeit, valamint megidézi Bortnyik jelmezterveit, és a modern színház különös, mechanikus figuráit is. Leegyszerűsített kulisszái a Neue Sachlichkeit melankolikus és elidegenedett világába vezetnek bennünket. A jó adag humorral megfestett, nyugalmat, és magabiztosságot árasztó motoros, a megzabolázott technika szimbóluma.

Munkácsy Mihály: Párizsi nő

Munkácsy Mihály az 1880-as években a párizsi szalonok elegáns világát és szereplőit, jobbára lányokat és asszonyokat jelenített meg vásznain. A művész tobzódott a színekben, az árnyalatok és a részletek gazdag kidolgozásában, valamint a szabad ecsetkezelés gyönyörűségében. Az alkotások között kiemelt helyet foglal el a Párizsi nő című festmény. A fiatal, profilból ábrázolt párizsi hölgynek nemcsak a vonásai köszönnek vissza más Munkácsy képekről, hanem virágokkal díszes selyemruhája is. Munkácsy sok modelljét öltöztette ebbe a ruhába, sőt az öltözéket még tanítványainak, Bruck Lajosnak, Karlovszky Bertalannak is kölcsönadta egy-egy női zsánerkép erejéig. A klasszikus anyagban többek között Mednyánszky László grandiózus tátrai tájképe, Patkó Károly olasz tengerparti jelenete, Vaszary János csendélete és az olasz tengerparton festett matrózai, illetve Gulácsy Lajos, Paál László és Márffy Ödön alkotásai is megtekinthetők.

A Kortárs aukció kiemelkedő darabja Keserü Ilona Marylin és a tenger című 1933-as műve, melyen azonnal szembetűnik a művész jellegzetes kézjegye. A sírkő motívumokból képzett hullám egészében hatja át a képet, a hetvenes évek ceruzarajzait idéző vonalkázások felborzolják és megmozgatják a felületet. A harsány kék szín a tengerre utal, az érzéki vászondomborítás a filmcsillag testét, bőrét idézi. A képen minden mozog és pulzál. A Marilyn és a tenger című festmény mégsem egy tájkép, hanem egy belső élmény, hangulat kivetülése.


Maurer Dóra kísérletezéseiből olyan új műfajok születnek, mint a folyamat- és akciógrafika vagy a pedotípia. Ez utóbbi a lábnyomok nyomhagyásával alkotott egyedi nyomat, melyeken a művész 1971-ben dolgozik. Ahogy a sorozat többi darabja, Taposott kép - Privát felvonulás - Pedotípia című alkotása is magába sűrít több Maurer-féle gondolatot, problematikát: többek között a mozgás és az idő fokozatos megtestesülését, fizikai relációjukat; egy vizuális jel létrehozását, eltüntetését, majd felülírását. A kortárs anyag kiemelt darabjai Bak Imre Geometrikus kalligráfia és Nádler István Gyász III. című műve, de Lakner László, Hencze Tamás, Konok Tamás, Gyarmathy Tihamér, Csernus Tibor és Ujházi Péter kiemelt kvalitású alkotásai is kalapács alá kerülnek.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.