Pesti Srácok

KultKoktél a Várkert Bazárban

Frissítő és tartalmas kulturális koktélt ígér a Várkert Bazár, hogy többféle élményt nyújtson a „kultúrára szomjazóknak”. A járványügyi szabályok betartásával látogatható programok a műfajgazdagságra és a különleges helyszínek adottságaira épülnek. Lesz Múzeumok Éjszakája különleges sétákkal, irodalom minden mennyiségben, különböző zenei műfajú koncertek, kortárs táncelőadások, kertmozi, illetve olyan egyedi események, mint a szabadtéri jóga.

061.hu

A Várkert Bazár „KultKoktél - Ha szomjazol a kultúrára!” szlogennel indítja el nyári programsorozatát, hogy immár a járvány időszakát magunk mögött hagyva teljeskörű élménycsomaggal frissítse a fővárosi programkínálatot a június-július időszakában. A már jól ismert programelemek mellett vadonatúj eseményekbe is belekóstolhatnak a látogatók.

PestiSracok facebook image

A Zene+ sorozatban összművészeti koncertek kapnak helyet a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával együttműködésben. Június 13-án a Zene+Vers eseményén Kölcsey Ferenc Himnuszának kalandos keletkezéstörténetével és Erkel Ferenc hozzá kötődő dallamvilágának összefonódásával lehet megismerkedni, miközben megelevenednek a korszak jelentős költeményei és zenei művei is. Erkel Hunyadi László operájának híres „La Grange-áriáját” a Kossuth-díjas Sümegi Eszter szólaltatja meg, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara élén a szintén Kossuth-díjas Kovács János dirigál, az izgalmas irodalmi háttérről Nyáry Krisztián irodalmár mesél. A nyár folyamán még két jeles alkalom lesz: július 2-án a Zene+Tánc című előadással Astor Piazzolla születésének 100., augusztus 8-án pedig Zene+Bűvölet címmel Rodolfo születésének 110. évfordulóját lehet megünnepelni az alkotókkal.

Újra látogathatók lesznek a nagysikerű Márai estek. Június 24-én a Márai és a humor – Lenin szakálla című eseményen Hirtling István színművész előadásában az író öniróniával átszőtt, szarkasztikus, mégis humanista derűt sugárzó írásai hangzanak el, miközben Mészáros Tibor irodalomtörténész izgalmas és alig ismert részleteket tár fel Márai életéből, művészetéből.

Június 26-án a Várkert Bazár is csatlakozik tárlatvezetésekkel és tematikus sétákkal a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. Ingyenes tárlatvezetésen lehet majd részt venni a Budavári Palotanegyed egykori és mai újjászületését bemutató A Hauszmann-sztori kiállításon a Budavári Palota „A” épületében, illetve a Várkert Bazár déli palotájában található Új világ született című tárlaton. A Gloriette-hez vezető rámpán kialakított Mesél az utca szabadtéri plakátinstallációját pedig Winkler Nóra művészeti újságíró és Topor Tünde művészettörténész vezetésével lehet megtekinteni. A Hájim öröksége című különleges sétán bejárható lesz a nyugati pincerendszerben feltárt középkori zsidónegyed egykori rituális fürdője a föld alatt, míg a Hauszmann paripái sétán az eredetihez méltó formájában újjáépült Lovarda épülete ismerhető meg.

Június 29-én folytatódik a Várkert Irodalom Aposztróf sorozata. Az Irodalmi szerelmek VIII. részében a századforduló magyar irodalmának két kivételes alkotónője, a Nyugat köréhez tartozó Kaffka Margit és Lesznai Anna kerül a középpontba. Miként éltek, miként tudtak érvényesülni, kik voltak szerelmeik, és milyen műveket hagytak ránk? Ezekre keresi a választ Juhász Anna irodalmár beszélgetőtársaival, Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színésznővel, Lovas Rozi színművésszel, Menyhért Anna író-kutatóval és Szécsi Noémi íróval.

A VárKERT Mozi igazi filmkülönlegeségekkel jelentkezik majd kéthetente szerdánként, a vetítések előtt az aktuális filmhez kapcsolódó alkotóval lesz beszélgetés. Az első alkalomra június 30-án kerül sor, amikor az idei Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjnyertes alkotásait lehet megtekinteni, majd Lakos Nóra a HAB című vígjátéka lesz látható július 14-én, míg július 28-án a MOME Anim közösségének válogatott animációs filmjei kerülnek sorra.

Idén is elindul júliusban a Tánc a kertben elnevezésű progresszív sorozat, amely a kortárs táncművészet alkotóit mutatja be az érdeklődők számára. Július 4-én a Sandy is going out című előadás a huszonévesek identitásválságát állítja fókuszba. A Beat című, július 18-án látható produkcióban az alkotók a mai társadalomra jellemző új kapcsolati formák megfelelőiként különböző táncnyelveket használva keresik az utat egymás felé, és mutatják be ennek abszurditását, nehézségeit és komikus pillanatait. Július 25-én pedig a Hodworks Pirkad című alkotásában a meztelen test kerül megkerülhetetlen módon a figyelem középpontjába.

A könnyűzenei koncertek sem maradhatnak ki a sokszínű élménykínálatból. Július 8-án Ég az erdő címmel személyes hangvételű, balladisztikus dalokat ad elő Kollár-Klemencz László és vonós kamarazenekara. Az Ivan & The Parazol fiatal kultzenekarának Budai Pop című fergeteges lemezbemutató koncertje július 15-én lesz. Július 22-én pedig Egy este, két díva címmel Antonia Vai svéd-magyar dalszerző-énekes lép fel legújabb dalaival, míg Hegyi Dóri OHNODY névre hallgató zenei projektjében különböző művészeti irányokat fog ötvözni.

Július 23-ától színesíti a zenei palettát a Várkert Jazz programsorozata. Elsőként az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb hazai formációja lép fel: a Sárik Péter Trió sokoldalú muzsikusai a közönség széles rétegét szólítják meg professzionális játékukkal az X Bartók című esten, céljuk, hogy feldolgozásaikkal azokkal is megszerettessék Bartók zenéjét, akik eddig idegenkedtek tőle. Végül idén nyáron is folytatódik a Várkert Jóga nagysikerű sorozata. A szabadtéri eseményeken az Öntőház udvar Panoráma teraszán várják a résztvevőket július 5-től hétfőnként.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)