Pesti Srácok

Mészöly Miklósra emlékező szabadtéri kiállítás nyílt az MMA székházánál

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Bajza utcai épülete körül.

MTI

A Mészöly Miklós emlékévhez kapcsolódó Mészöly 100 című kiállítás megnyitóján Gróh Gáspár irodalomtörténész, a tárlat szerkesztője úgy fogalmazott: a szekszárdi születésű író műveivel nem lehet érintőlegesen találkozni, ha belekezd valaki az olvasásukba, abból hónapokig tartó kaland lesz.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

Az író egész életútját elkísérte a pannon kisváros világa, ahol Mészöly gyerekfővel ismerte meg a Duna menti árterek növény- és vadvilágát, itt tanulta meg, hogy az ember a természet részeként kozmikus lény - emlékezett. Mint mondta, a Molnár-Mészöly család fényképei egy olyan világot idéznek meg, amelynek mindennapjai "még nem szakadtak el az élet természetes ritmusától".
A szabadtéri tárlaton látható 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig.

- idézte Mándy Iván szavait Szörényi László író, irodalomtörténész, műfordító, az MMA rendes tagja köszöntőjében.
Mint hozzátette, Mészöly Miklós életműve jó példa arra, hogy miként lehet egy diktatúra szorításában megőrizni a személyes függetlenséget és az alkotói szuverenitást.

Beszélt arról is, hogy Mészöly Miklós egyrészt rendkívül sokszínű és igen akadályozott volt a pályáján, másrészt hallatlan energiával legyőzte az akadályokat és rengeteg forrásból kiindulva, de önállóan, megteremtett egy fordulatot a magyar prózában: teljes sikerrel egyeztette össze a nagy realizmust és a modernséget. Irodalomtörténeti szempontból erre fókuszál a tárlat is.

A kiállítás tablóin, amelyek az MMA irodaházának Andrássy úti és Bajza utcai oldalán tekinthetőek meg, Hrapka Tibor, Móser Zoltán, Vahl Ottó és a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotográfiái láthatóak.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.