Pesti Srácok

Rusznák András kapta a Kaszás Attila-díjat

Rusznák András, a budapesti Radnóti Miklós Színház művésze kapta a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. A díjazott nevét Pokorni Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, a díj társalapítója jelentette be hétfő este a Győri Nemzeti Színházban tartott Országos színházi évadnyitón.

MTI

A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A jelöltekre a közönség a www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatta le voksát.nRusznák András a díj átvételekor úgy fogalmazott, egész életében szerencséje volt, mert olyan társulatoknál dolgozhatott, ahol fejlődni tudott és barátok vették körül. Ahol megtanulta, hogy milyen a társulati lét és a csapatmunka.

PestiSracok facebook image

Pokorni Zoltán azt emelte ki, hogy a díj alapításakor a Kaszás Attila iránt érzett szeretet és a halála fölötti megrendülés adta az elismerés erejét, ma pedig azok, akik megkapták és "ez így van rendjén". A díj nem mérce, de hozzájárul ahhoz, hogy "legyen kihez mérni magunkat", hogy a "színházat csináló művészek figyeljenek egymásra" - tette hozzá. Kiemelte, hogy már a díjra való jelölés is elismerés és csak "szerencse dolga", hogy végül ki kapja meg.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára az Országos színházi évadnyitón arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány alatt az ágazat megóvásának és jövőképének elveit fektették le, amelyhez a közösségként való hozzáállás és a jövőbe vetett hit jelentette a sorvezetőt. Köszönetét és háláját fejezte ki a járvány alatti helytállásért, azért a munkáért, amellyel a "lelket tartották az emberekben" a művészek, felismerve, hogy a lelki egyensúly meghatározó a testi egészég megőrzésében. Hangsúlyozta, hogy mindenki tette a dolgát, alkalmazkodott, felelősséggel hozott döntéseket, hittek a jövőben, a színházban dolgozók is figyelemfelhívó, összetartozást segítő koncerteket szerveztek, elárasztották a digitális teret tartalmakkal. Az államtitkár kiemelte, hogy "paradigmaváltás idején vagyunk", a magyar történelemben eddig soha nem látott mértékű forrás került a szektorba az elmúlt időszakban. A magyar színházak finanszírozása kiszámítható, ami magas szintű előadásokra ad lehetőséget - mondta. Ugyanakkor az előadni kívánt darabokat felelősséggel szükséges megtervezni - emelte ki, hozzátéve, hogy az intézményvezetőknek tudatosítaniuk kell munkájuk súlyát, mert nemzeti örökségünk megőrzése és továbbadása a tét. Hangoztatta, hogy a vezetők ne féljenek menet közben változtatni és optimalizálni.

"Az irány ráébreszteni a világot arra, hogy mi történik velünk és a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van" - mondta. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója megtisztelőnek nevezte, hogy a tizedik Országos színházi évadnyitót idén a szabad királyi várossá válásának 750. évfordulóját ünneplő Győrben rendezték. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évben a járvány miatt hiányoztak az emberi kapcsolatok, a bezártság a testet és a lelket is megviselte.

Az Országos színházi évadnyitón a Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Vaskakas Bábszínház és a Fővárosi Nagycirkusz művészei működtek közre.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.