Pesti Srácok

Rusznák András kapta a Kaszás Attila-díjat

Rusznák András, a budapesti Radnóti Miklós Színház művésze kapta a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. A díjazott nevét Pokorni Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, a díj társalapítója jelentette be hétfő este a Győri Nemzeti Színházban tartott Országos színházi évadnyitón.

MTI

A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A jelöltekre a közönség a www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatta le voksát.nRusznák András a díj átvételekor úgy fogalmazott, egész életében szerencséje volt, mert olyan társulatoknál dolgozhatott, ahol fejlődni tudott és barátok vették körül. Ahol megtanulta, hogy milyen a társulati lét és a csapatmunka.

PestiSracok facebook image

Pokorni Zoltán azt emelte ki, hogy a díj alapításakor a Kaszás Attila iránt érzett szeretet és a halála fölötti megrendülés adta az elismerés erejét, ma pedig azok, akik megkapták és "ez így van rendjén". A díj nem mérce, de hozzájárul ahhoz, hogy "legyen kihez mérni magunkat", hogy a "színházat csináló művészek figyeljenek egymásra" - tette hozzá. Kiemelte, hogy már a díjra való jelölés is elismerés és csak "szerencse dolga", hogy végül ki kapja meg.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára az Országos színházi évadnyitón arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány alatt az ágazat megóvásának és jövőképének elveit fektették le, amelyhez a közösségként való hozzáállás és a jövőbe vetett hit jelentette a sorvezetőt. Köszönetét és háláját fejezte ki a járvány alatti helytállásért, azért a munkáért, amellyel a "lelket tartották az emberekben" a művészek, felismerve, hogy a lelki egyensúly meghatározó a testi egészég megőrzésében. Hangsúlyozta, hogy mindenki tette a dolgát, alkalmazkodott, felelősséggel hozott döntéseket, hittek a jövőben, a színházban dolgozók is figyelemfelhívó, összetartozást segítő koncerteket szerveztek, elárasztották a digitális teret tartalmakkal. Az államtitkár kiemelte, hogy "paradigmaváltás idején vagyunk", a magyar történelemben eddig soha nem látott mértékű forrás került a szektorba az elmúlt időszakban. A magyar színházak finanszírozása kiszámítható, ami magas szintű előadásokra ad lehetőséget - mondta. Ugyanakkor az előadni kívánt darabokat felelősséggel szükséges megtervezni - emelte ki, hozzátéve, hogy az intézményvezetőknek tudatosítaniuk kell munkájuk súlyát, mert nemzeti örökségünk megőrzése és továbbadása a tét. Hangoztatta, hogy a vezetők ne féljenek menet közben változtatni és optimalizálni.

"Az irány ráébreszteni a világot arra, hogy mi történik velünk és a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van" - mondta. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója megtisztelőnek nevezte, hogy a tizedik Országos színházi évadnyitót idén a szabad királyi várossá válásának 750. évfordulóját ünneplő Győrben rendezték. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évben a járvány miatt hiányoztak az emberi kapcsolatok, a bezártság a testet és a lelket is megviselte.

Az Országos színházi évadnyitón a Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Vaskakas Bábszínház és a Fővárosi Nagycirkusz művészei működtek közre.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?