Pesti Srácok

Ingyenes szabadtéri mozizás a Bazilika előtt

A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében négy estére újra ingyenes szabadtéri mozivá alakul a Szent István Bazilika előtti tér. A Nemzeti Filmintézet szeptember 21-26. között negyedik alkalommal rendezi meg Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját. Szegénylegények, Az óceánjáró zongorista legendája, János vitéz, Harmadik típusú találkozásokA Szent István téren, egyedülálló, 130 négyzetméteres óriásvásznon, sztárvendégek részvételével vetítik a frissen felújított magyar és külföldi klasszikusokat.

061.hu

Szeptember 22-én szerdán este fél 8-kor a Szent István téri szabadtéri vetítésen a Szegénylegények című filmjével az idén 100 éve született Jancsó Miklósra emlékezik a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A Szegénylegények a magyar filmtörténet mérföldköve, Martin Scorsese szerint a világ egyik legjobb filmje, amelynek képi és narratív virtuozitása mind a mai napig letaglóz.

PestiSracok facebook image

Szeptember 23-án csütörtökön Az óceánjáró zongorista legendája című filmet vetítik a Bazilika előtt. A felejthetetlen alkotás Giuseppe Tornatore rendezésében 1988-ban készült, a világhírű magyar operatőr, Koltai Lajos fényképezte, aki a munkájáért megkapta az Európai Filmdíjat és az Olasz Filmakadémia David di Donatello-díját. A film főszereplője Tim Roth, zenéjét Ennio Morricone szerezte, és elnyerte érte a Golden Globe-díjat.

Szeptember 24-én, pénteken a család apraját-nagyját várja a Maraton a Bazilika elé a János vitéz című rajzfilmre. A lélegzetállítóan virtuóz, színpompás, zenés János vitéz-zel a Maraton a magyar animáció megkerülhetetlen alakjára, Jankovics Marcellre emlékezik. Levetítik Jankovics Marcell Oscar-díjra jelölt rövidfilmjét is, és a gyerekeknek meglepetéssel is készülnek a fesztivál szervezői.

Magyar operatőr, Zsigmond Vilmos fényképezte Steven Spielberg sci-fijét is, a Harmadik típusú találkozások-at, amelyet szeptember 25-én szombaton láthat a közönség a Szent István téren. A „fények és árnyékok festőjének” is nevezett Zsigmond Vilmos Steven Spielbergen kívül Robert Altman, Peter Fonda, Brian de Palma, Michael Cimino és Woody Allen filmjeiben is dolgozott, a Harmadik típusú találkozások operatőri munkájáért 1978-ban Oscar-díjat kapott, melyet magyar tanárainak, Illés György, Badal János operatőröknek és Bojkovszky Béla fővilágosítónak köszönt meg az átadó ceremónián. A filmből megtudhatjuk többek között azt is, hogy a földönkívüliekkel való kommunikációban milyen szerepet játszhat a Kodály-módszer.

Az 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton kiemelt támogatója a MOL. „Nagyon örülünk, hogy az idei évben kiemelt támogatói lehetünk a Budapesti Klasszikus Film Maratonnak, hiszen a kultúra – akárcsak a sport és az oktatás – hidat teremt az emberek között, és lehetőséget biztosít a tehetségeknek a felemelkedésre. Azért is fontos számunkra a filmfesztivál szponzorálása, mert ennek az eseménysorozatnak is igazi közösségformáló ereje van: az emberek ismét együtt lehetnek, kikapcsolódhatnak és közösen élvezhetik a szabadtéri mozizás élményét.” – mondta el Pantl Péter, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.

A szabadtéri vetítések mellett izgalmasnak ígérkezik a fesztivál ünnepélyes megnyitója szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nyitófilm Az aranyember, Jókai Mór regényének első filmváltozata lesz digitálisan restaurált kópiáról. A filmet 1918-ban még Magyarországon, az a Korda Sándor rendezte, akit később Alexander Korda néven a brit filmipar alapítójaként tisztelnek világszerte. Az eredeti helyszíneken felvett, festői igényességgel megkomponált képsorokból Jókai századának levegője árad. Az aranyember-hez Farkas Bence írt új zenét, amely a vetítés kíséreteként hangzik el a megnyitón. Filmes időutazásra invitál a fesztivál, a különleges estén eddig sosem látott felvételeket láthat majd a közönség, amelyeket a Lumiere testvérek forgattak 125 évvel ezelőtt, és a budapesti közönség is láthatott 1896-ban az első magyarországi vetítések alkalmával. Az igéző képsorokat Szabó Ádám csodálatos harmonikazenéje kíséri majd élőben. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság által készített animációs rövidfilm is műsoron lesz, amely az első magyar film, A táncz (1901) keletkezését mutatja be.

A Maraton egyik legnépszerűbb eseményének ígérkezik Keleti Márton 1962-ben készült vígjátéka, az Esős vasárnap szeptember 26-i vetítése az Urániában. A sztárszereposztás és a lendületes történetvezetés igazán élvezetessé varázsolják az alkotást, amelyen nem fog az idő. A vetítést követő közönségtalálkozón részt vesznek a film főszereplői: Béres Ilona, Halász Judit, Tordai Teri, Bodrogi Gyula és Mécs Károly.

A Budapesten született Halász Jánost (John Halas) a filmtörténet a brit animáció atyjaként tartja számon. Szeptember 22-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható a világhírű George Orwell-adaptációja, az Állatfarm. Az est vendége lesz John Halas lánya, Vivien Halas rendező.

A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítésein és szakmai előadásain több mint huszonöt nemzetközi szakember vesz részt a Müpa auditóriumában és a Francia Intézetben délelőttönként. Szó lesz filmmegőrzésről, filmtörténetről, restaurálásról, alternatív forgalmazási utakról a Covid alatt és után, a közönség újraépítéséről és a filmarchívumok kreatív feladatairól. Az előadók között lesz a Pathé Alapítvány vezérigazgatója, az olasz, a francia, a dán, a holland, a német, az osztrák, a portugál, a belga, a cseh, a lengyel és a szlovák filmarchívumok képviselői.

A Maraton némafilmes koncertekkel, a hollywoodi magyarok világhírű alkotásaival, gyermek és családi programokkal várja vendégeit minden helyszínen kedvezményes jegyárakkal.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)