Párizsi absztraktok a debreceni Modemben

Az 1930-as évek Párizsának legnagyobb nonfiguratív művészcsoportja, az Abstraction-Création tagjai - mások mellett Kandinszkij, Calder, Arp, Hélion, Kupka és Moholy-Nagy - mintegy száz művét mutatja be a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ október 3-tól látható kiállítása.

MTI

Az Abstraction-Création csoport történetét feldolgozó, nagyszabású tárlat nem utazó kiállítás, hanem komoly tudományos kutatás eredménye, amely részben átírja a nemzetközi és a magyar művészettörténetet is - hangsúlyozta videóüzenetében a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Puskás István, Debrecen alpolgármestere.

Vizi Katalin, a Modem ügyvezető igazgatója elmondta: a Modem a régióban egyedülálló és meghatározó művészeti tér, amelyben hatalmas potenciál rejlik. Mint hozzáfűzte, olyan intézmények találták méltónak a Modemet arra, hogy kölcsön adják ide műveiket, mint a párizsi Pompidou Központ és Galerie La Minotaure, a bécsi mumok és Belvedere, a budapesti Szépművészeti Múzeum vagy a Musée d'arts de Nantes, a tárlat több nyelvű katalógusához pedig olyan neves szerzk adták a nevüket, mint a brit Sarah Wilson.

Mészáros Flóra, a kiállítás kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy csaknem ötven év után ez az első nagy nemzetközi tárlat, amely az Abstraction-Création csoportot helyezi a fókuszba. A művészettörténész felidézte: 2007-ben kezdte a téma kutatását és a feltárt mintegy kétszáz új forrás részben más megvilágításba helyezte az Abstraction-Création történetét. Sikerült például kimutatni a szürrealizmus és az absztrakció szoros kapcsolatát - ezt külön terem is feltárja majd a Modemben -, de a kiállítás kitér az első dimenzionista művek születésére is. A nemzetközi kiállítást több mint három éve szervezik a Modemmel, és a legfontosabb csúcsművek közül is többet sikerült megszerezni, de azoknak az alkotóknak a munkái is világszínvonalúak, akik neve most még nem mindenkinek ismerős - emelte ki a kurátor.

Az Abstraction-Création 1931 és 1936 között működött Párizsban, amely akkor a művészeti világ középpontjának számított. A csoport saját galériát és folyóiratot működtetett, és csaknem száz tagot tömörített, húsz országból, mások mellett Vaszilij Kandinszkij, Alexander Calder, Jean (Hans) Arp, Auguste Herbin, Jean Hélion, Frantisek Kupka is csatlakozott. Mészáros Flóra hozzátette, hogy a tárlat nem feledkezik meg a csoport magyar alkotóiról sem, a világhírű Moholy-Nagy László, Alfred Reth (Réth Alfréd) és Étienne Beöthy (Beöthy István) azonban nem származásuk, hanem műveik kvalitásai révén kerültek a válogatásba.