Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály, a flow-elmélet atyja
Nyolcvanhét éves korában, szerdán elhunyt Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas pszichológus, az MTA külső tagja, a flow-elmélet atyja - tudatta a pszichológus családja csütörtökön a Facebookon.
MTI
Csíkszentmihalyi Mihaly 1934. szeptember 29-én született Fiumében. 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Az illionis-i és a chicagói egyetemen tanult. 1965-től a Lake Forest College szociológiai és antropológiai tanszékvezető docense, 1971-87-ben a Chicagói Egyetem humán fejlődéstani professzora, 1985-87-ben magatartáskutató tanszékvezetője, 1985-től lett az Encyclopaedia Britannica tanácsadó testületének tagja, továbbá a J. P. Getty Múzeum tanácsadója. 1999-től haláláig a kaliforniai Claremont Graduate University professzora. 1998-ban az MTA külső tagjává választották.
Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt. Tőle származott a "flow", azaz áramlat-elképzelés, amely megpróbálja felfedezni a boldogság titkát. (A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál.)
1990-ben jelent meg a flow-ról írott könyve. A könyv és maga az elmélet is nagy népszerűségre tett szert. 2011-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért.
2012-ben díszdoktorrá avatta szülővárosának, Fiumének (Rijeka) az egyeteme (UNIRI). 2014-ben Los Angelesben átvette a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést, a magyar tudomány nemzetközi tekintélyét növelő, sok évtizeden át végzett kimagasló tudományos tevékenységéért, valamint a világszerte milliókat inspiráló és a társadalom legkülönfélébb rétegeiben sikerrel alkalmazott flow-elmélet megalkotásáért, valamint a pozitív pszichológia területén elért meghatározó eredményeiért. 2015-ben megkapta a Prima Primissima díjat magyar tudomány kategóriában.
Főbb művei: Beyond Boredom and Anxiety (1975), The Creative Vision (1976), The Meaning of Things (1981), Being adolescent (1984), The Evolving Self: The Psychology of the Third Millennium (1993, magyarul: A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája, 2007), Creativity (1996), Flinding Flow in Everyday Life (1997, magyarul: És addig éltek, amíg meg nem haltak, 1998), Becoming Adult (2000), Good Work (2001), Good Business (2003, magyarul Jó üzlet, 2009), magyarul még: Az öröm művészete, 2009), Tehetséges gyerekek (2010). 2018-ban Csíkszentmihály díszpolgárává avatták.
