Pesti Srácok

Bak Imre, Maurer Dóra és Fajó János remekművei a belvárosi Virág Judit Galéria aukcióján

Bak Imre, Maurer Dóra és Fajó János kiemelt alkotásaira is lehet licitálni a Virág Judit Galéria háború utáni és kortárs műveket felvonultató aukcióján, amelyet november 20-án rendeznek a Budapest Kongresszusi Központban.

061.hu

A Virág Judit Galéria tájékoztatója szerint az árverés kiemelt tételei közé tartozik Bak Imre hard-edge korszakának egyik legkorábbi darabja, az 1967-ben készült Sávok I. című alkotása, amely 30 millió forintos kikiáltási árával a legdrágább a tételek között. Az aukción Bak Imre Charme című művére is lehet licitálni 16 millió forinttól. Mint írják, az 1967-es Sávok és a húsz évvel később készült Charme között nyomon követhető Bak Imre művészetének átalakulása. Az 1987-es képen a kiemelés, alárendelés, hierarchia helyett mindezek felrúgására, megkérdőjelezésére tevődik a hangsúly.

PestiSracok facebook image
Bak Imre: Sávok I.

Maurer Dóra alkotásainak egyik kulcsfogalma a rendszerszervezés és -bontás kérdése, valamint az ehhez kapcsolódó mérés és mérték területe. Módszeresen kerüli a szabályos négyzet alkalmazását, az egyenlő oldalú négyzetet rendszeresen megbontja, más struktúrákba rakja. Az 1937-es 3-ból 5 című installációja, amely 12 millió forinttól kelhet el, a színek, a mennyiségek és a sorok variálásával kísérletezik.

Maurer Dóra: 3-ból 5

A geometrikus-absztrakt irányzatot képviselő Fajó János 6 millió forintról induló Formázott Vászon VI. című, 1989-es monumentális alkotása fekete, kék és sárga geometrikus formákból áll össze és izgalmas átmenetet képez a síkbeli és a plasztikus között. A festőművész korai op-artot idéző, Vonalak negatívban (piros) című művére pedig 5,5 millió forinttól lehet licitálni.

Fajó János: Formázott vászon VI.

Az árverés kiemelt művei közé tartozik még Lakner László Számok (1989-1991) című festménye, amelyen fehérszínű, nagyméretű, kissé kopottas számok töltik be a teret, a kép kikiáltási ára 10 millió forint. Ugyancsak 10 millió forint az induló ára Hantai Simon Cím nélküli festményének, amit feltehetően az 1950-es évek elején készített. A mű kiemelkedő darabja a művész experimentális, szürrealista, de már a gesztusfestészet irányába kitekintő korszakának - olvasható a tájékoztatóban. A 128 műalkotást felvonultató árverési anyagban - mindezek mellett - Fehér László, Nádler István, Konok Tamás, Dienes Gábor, El Kazovszkij, Wahorn András, Ef. Zámbó István és feLugossy László művei is szerepelnek.

A vezető képen Bak Imre: Charme című festménye

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.