Pesti Srácok

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

Száz éve, 1921. november 27-én született Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Jöjjön most nyolc érdekesség a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakjáról.

061.hu

1. Apácák és prostituáltak között. Pilinszky János Budapesten született, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt, így Pilinszky gyerekkora egyszerű apácák és fiatalkorú prostituáltak között telt - innen is eredeztethető mély katolikus hite, valamint a bűn és a büntetés tematikája a költészetében.

PestiSracok facebook image
Testvérével és édesanyjával

2. "Ő nyitotta meg a szememet a zene világára". "Különös hálával tartozom Bachnak. Későn, nagyon későn ő nyitotta meg a szememet a zene világára. Azóta alig telik el nap, hogy ne hallgassak zenét főként reggel, s még inkább a hajnali órákban" - írja Pilinszky Vallomás Bachról című művében. A költő egyszer, takarítás közben úgy hagyta a rádiót, és teljesen belefeledkezett a felcsendülő szólamokba. Az emlékezéseiben leírja, hogy szaladt megnézni a rádióújságot, hogy megtalálja, mit is hallott: Bach h-moll szvitje. Vásárolt magának egy Tesla lemezjátszót, és napi tíz-tizenkét órán át zenét hallgatott.

3. Kávé, bor, cigi, hallucinációk. Visszahúzódó, szorongásos személyiség volt. Önpusztító életet élt, láncdohányos volt, erősen ivott - kedvenc itala a vörösbor volt -, gyógyszereket szedett, mellé literszámra fogyasztotta a kávét. A mesterséges élvezetforrások nélkül nem tudott létezni, mivel a természetes harmónia nem adatott meg neki. Küzdött a megőrülés ellen is. Félt álmaitól és a nappali vízióktól, sőt a hallucinációktól. A neurózissal (túlérzékenység, álmatlanság, szexuális zavarok) is kemény küzdelmet folytatott élete során. Állapota gyakran átment a szélsőséges kedélyállapot depressziós formájába.

4. Erika.Nővérével, Erikával egész életükben szoros kapcsolatot ápoltak, az ő 1975-ben elkövetett öngyilkossága akkora űrt hagyott Pilinszkyben, hogy onnantól kezdve nem is írt több verset.

5. Film, opera.Önéletrajzaim című regényének egyik fejezetéből filmet rendezett volna, Kocsis Zoltánnal pedig operát akart írni. E terveiből semmit sem tudott megvalósítani, alig egy hónappal Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után elhunyt.

Kocsis Zoltánnal

6. Elhallgattatás.A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket ír, meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár, 1957). 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője, 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.

7. "Költő vagyok és katolikus". Pilinszkyt katolikus költőként szeretik definiálni, ám ő ezt a "költő vagyok és katolikus" kijelentésével következetesen elhárította magától. Világlátásában, verseiben és egyéb írásaiban is tetten érhető az isteni megváltásba, a kegyelembe, a szeretetbe vetett hite, a bűnösök, az elesettek iránt érzett részvéte, ugyanakkor a rideg létbe vetettség szorongató élménye, az ember feloldhatatlan magányának érzése is.

Fotó: PIM Gyűjtemény – Balla Demeter felvétele, 1970

8. Senkiföldjén. A II. világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon (1959) című kötete. Eredetileg a Senkiföldjén címet szánta neki, de kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését ehhez kötötték. A háború, az embertelenség, a holokauszt borzalmai inspirálta kötetét számos kritikusa Pilinszky legjelentősebb gyűjteményének tartja.


Születésének századik évfordulója alkalmából a Kertész Imre Intézet májusban elindította a Pilinszky100 című programsorozatát, amelynek keretében többek közt a költő fotóiból kiállítás nyílt a Műcsarnokban Az esetlegesség rétegei címmel, a Radnóti Színházban pedig bemutatják két ritkán látott drámáját, az Urbi et orbit és a Síremléket.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)