Pesti Srácok

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

Száz éve, 1921. november 27-én született Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Jöjjön most nyolc érdekesség a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakjáról.

061.hu

1. Apácák és prostituáltak között. Pilinszky János Budapesten született, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt, így Pilinszky gyerekkora egyszerű apácák és fiatalkorú prostituáltak között telt - innen is eredeztethető mély katolikus hite, valamint a bűn és a büntetés tematikája a költészetében.

PestiSracok facebook image
Testvérével és édesanyjával

2. "Ő nyitotta meg a szememet a zene világára". "Különös hálával tartozom Bachnak. Későn, nagyon későn ő nyitotta meg a szememet a zene világára. Azóta alig telik el nap, hogy ne hallgassak zenét főként reggel, s még inkább a hajnali órákban" - írja Pilinszky Vallomás Bachról című művében. A költő egyszer, takarítás közben úgy hagyta a rádiót, és teljesen belefeledkezett a felcsendülő szólamokba. Az emlékezéseiben leírja, hogy szaladt megnézni a rádióújságot, hogy megtalálja, mit is hallott: Bach h-moll szvitje. Vásárolt magának egy Tesla lemezjátszót, és napi tíz-tizenkét órán át zenét hallgatott.

3. Kávé, bor, cigi, hallucinációk. Visszahúzódó, szorongásos személyiség volt. Önpusztító életet élt, láncdohányos volt, erősen ivott - kedvenc itala a vörösbor volt -, gyógyszereket szedett, mellé literszámra fogyasztotta a kávét. A mesterséges élvezetforrások nélkül nem tudott létezni, mivel a természetes harmónia nem adatott meg neki. Küzdött a megőrülés ellen is. Félt álmaitól és a nappali vízióktól, sőt a hallucinációktól. A neurózissal (túlérzékenység, álmatlanság, szexuális zavarok) is kemény küzdelmet folytatott élete során. Állapota gyakran átment a szélsőséges kedélyállapot depressziós formájába.

4. Erika.Nővérével, Erikával egész életükben szoros kapcsolatot ápoltak, az ő 1975-ben elkövetett öngyilkossága akkora űrt hagyott Pilinszkyben, hogy onnantól kezdve nem is írt több verset.

5. Film, opera.Önéletrajzaim című regényének egyik fejezetéből filmet rendezett volna, Kocsis Zoltánnal pedig operát akart írni. E terveiből semmit sem tudott megvalósítani, alig egy hónappal Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után elhunyt.

Kocsis Zoltánnal

6. Elhallgattatás.A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket ír, meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár, 1957). 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője, 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.

7. "Költő vagyok és katolikus". Pilinszkyt katolikus költőként szeretik definiálni, ám ő ezt a "költő vagyok és katolikus" kijelentésével következetesen elhárította magától. Világlátásában, verseiben és egyéb írásaiban is tetten érhető az isteni megváltásba, a kegyelembe, a szeretetbe vetett hite, a bűnösök, az elesettek iránt érzett részvéte, ugyanakkor a rideg létbe vetettség szorongató élménye, az ember feloldhatatlan magányának érzése is.

Fotó: PIM Gyűjtemény – Balla Demeter felvétele, 1970

8. Senkiföldjén. A II. világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon (1959) című kötete. Eredetileg a Senkiföldjén címet szánta neki, de kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését ehhez kötötték. A háború, az embertelenség, a holokauszt borzalmai inspirálta kötetét számos kritikusa Pilinszky legjelentősebb gyűjteményének tartja.


Születésének századik évfordulója alkalmából a Kertész Imre Intézet májusban elindította a Pilinszky100 című programsorozatát, amelynek keretében többek közt a költő fotóiból kiállítás nyílt a Műcsarnokban Az esetlegesség rétegei címmel, a Radnóti Színházban pedig bemutatják két ritkán látott drámáját, az Urbi et orbit és a Síremléket.

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.