Pesti Srácok

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

"Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen!" - Száz éve született Pilinszky János

Száz éve, 1921. november 27-én született Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Jöjjön most nyolc érdekesség a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakjáról.

061.hu

1. Apácák és prostituáltak között. Pilinszky János Budapesten született, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt, így Pilinszky gyerekkora egyszerű apácák és fiatalkorú prostituáltak között telt - innen is eredeztethető mély katolikus hite, valamint a bűn és a büntetés tematikája a költészetében.

PestiSracok facebook image
Testvérével és édesanyjával

2. "Ő nyitotta meg a szememet a zene világára". "Különös hálával tartozom Bachnak. Későn, nagyon későn ő nyitotta meg a szememet a zene világára. Azóta alig telik el nap, hogy ne hallgassak zenét főként reggel, s még inkább a hajnali órákban" - írja Pilinszky Vallomás Bachról című művében. A költő egyszer, takarítás közben úgy hagyta a rádiót, és teljesen belefeledkezett a felcsendülő szólamokba. Az emlékezéseiben leírja, hogy szaladt megnézni a rádióújságot, hogy megtalálja, mit is hallott: Bach h-moll szvitje. Vásárolt magának egy Tesla lemezjátszót, és napi tíz-tizenkét órán át zenét hallgatott.

3. Kávé, bor, cigi, hallucinációk. Visszahúzódó, szorongásos személyiség volt. Önpusztító életet élt, láncdohányos volt, erősen ivott - kedvenc itala a vörösbor volt -, gyógyszereket szedett, mellé literszámra fogyasztotta a kávét. A mesterséges élvezetforrások nélkül nem tudott létezni, mivel a természetes harmónia nem adatott meg neki. Küzdött a megőrülés ellen is. Félt álmaitól és a nappali vízióktól, sőt a hallucinációktól. A neurózissal (túlérzékenység, álmatlanság, szexuális zavarok) is kemény küzdelmet folytatott élete során. Állapota gyakran átment a szélsőséges kedélyállapot depressziós formájába.

4. Erika.Nővérével, Erikával egész életükben szoros kapcsolatot ápoltak, az ő 1975-ben elkövetett öngyilkossága akkora űrt hagyott Pilinszkyben, hogy onnantól kezdve nem is írt több verset.

5. Film, opera.Önéletrajzaim című regényének egyik fejezetéből filmet rendezett volna, Kocsis Zoltánnal pedig operát akart írni. E terveiből semmit sem tudott megvalósítani, alig egy hónappal Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után elhunyt.

Kocsis Zoltánnal

6. Elhallgattatás.A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket ír, meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár, 1957). 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője, 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.

7. "Költő vagyok és katolikus". Pilinszkyt katolikus költőként szeretik definiálni, ám ő ezt a "költő vagyok és katolikus" kijelentésével következetesen elhárította magától. Világlátásában, verseiben és egyéb írásaiban is tetten érhető az isteni megváltásba, a kegyelembe, a szeretetbe vetett hite, a bűnösök, az elesettek iránt érzett részvéte, ugyanakkor a rideg létbe vetettség szorongató élménye, az ember feloldhatatlan magányának érzése is.

Fotó: PIM Gyűjtemény – Balla Demeter felvétele, 1970

8. Senkiföldjén. A II. világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon (1959) című kötete. Eredetileg a Senkiföldjén címet szánta neki, de kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését ehhez kötötték. A háború, az embertelenség, a holokauszt borzalmai inspirálta kötetét számos kritikusa Pilinszky legjelentősebb gyűjteményének tartja.


Születésének századik évfordulója alkalmából a Kertész Imre Intézet májusban elindította a Pilinszky100 című programsorozatát, amelynek keretében többek közt a költő fotóiból kiállítás nyílt a Műcsarnokban Az esetlegesség rétegei címmel, a Radnóti Színházban pedig bemutatják két ritkán látott drámáját, az Urbi et orbit és a Síremléket.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.