Pesti Srácok

Nyolcvan év után tért haza Szinyei elveszettnek hitt festménye

Nyolcvan év után került vissza Magyarországra Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon című, korai festménye, amellyel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) november 12-től látogatható, nagyszabású Szinyei-kiállításán találkozhat a közönség.

MTI

Több mint harminc éve, 1990-ben nyílt utoljára átfogó Szinyei-kiállítás Budapesten, az MNG ezért a művész születésének a 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából 2020-ra tervezett nagyszabású tárlatot, ezt azonban a pandémia meghiúsította - idézte fel a hazatért festmény szerdai sajtóbemutatóján az intézmény tudományos főigazgató-helyettese.

PestiSracok facebook image

Szücs György azonban hozzátette, hogy a halasztásnak köszönhetően több különleges darabbal bővülhetett a bemutatandó anyag. Ilyen például a Vitorlás a Starnbergi-tavon című festmény, amely korábban a Szépművészeti Múzeum tulajdonában volt, 1944-1945 fordulóján azonban a gyűjtemény nyugatra menekítése során eltűnt, és egészen mostanáig lappangott. A kis méretű alkotást a közelmúltban egy amerikai hagyatékban fedezte fel Szarvasy Mihály magyar származású, New York-i műgyűjtő, aki megszerezte és a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményének adományozta, majd a New York-i magyar főkonzulátus segítségével haza is juttatta Szinyei Merse Pál festményét - közölte a főigazgató-helyettes.

Szücs György tudományos főigazgató-helyettes

Szücs György elmondta, hogy becslései szerint az alkotás műtárgypiaci értéke 20-30 millió forint körül lehet.

Hessky Orsolya, a készülő Szinyei-kiállítás kurátora emlékeztetett arra, hogy 1867-ben Szinyei Merse Pál a müncheni Képzőművészeti Akadémián, Carl von Piloty legendás osztályában tanult. Nem akart azonban csatlakozni az ekkoriban divatos akadémikus festészeti irányzatokhoz, ehelyett belevetette magát a természet tanulmányozásába, így gyakran alkotott a München közeli Starnbergi-tó partján is. Miközben a plein air festészet technikáit kikísérletezte, Szinyei számos kis méretű festményt készített. Ezek egyik legszebb példája a Vitorlás a Starnbergi-tavon című munka is, amely az emblematikus főműhöz, a Majálishoz vezető út egyik első lépésének is tekinthető - mondta el Hessky Orsolya.

A vezető képen Hessky Orsolya kurátor (Fotók: MTI/Soós Lajos)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)