Pesti Srácok

Rekord kikiáltási áron Csontváry egyik legrejtélyesebb képe a Virág Judit Galériában

Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul. A festőóriás művei közül alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el. Az aukciós kiállítás december 4. és 18. között tekinthető meg ingyenesen a belvárosi Virág Judit Galériában, az árverést pedig december 19-én a Budapesti Kongresszusi Központban rendezik meg.

MM - 061.hu

Akire Picasso is felnézett

PestiSracok facebook image

"A Csontváry-életmű rendkívül kicsi, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet. Műveinek jelentős része közgyűjteményben és múzeumi tulajdonban van. Körülbelül húsz darab az, ami magánkézben van, és a rendszerváltás óta eltelt harminc évben ez a hetedik olyan Csontváry-festmény, amely aukciós piacra került" - mutatott rá Kelen Anna művészettörténész a sajtóeseményen.

Elmondta, Csontváry igazi öntörvényű festő volt, akit nem lehetett letéríteni a útjáról, senkinek nem hódolt be. Tökéletes technikai tudása mellett volt egy olyan fantáziája, egy olyan víziója, egy olyan társadalmi világképe, ami teljesen egyedülállóvá teszi a festészetét.

Az egyik legrejtélyesebb Csontváry-mű

A Titokzatos sziget 1903-ban született, Csontváry egyik legrejtélyesebb műve, melynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejtenie a művészettörténészeknek, de abban egyetértenek, hogy ezen a képen a művész személyes élményei is tetten érhetők. "1903-ban egy szörnyű tengeri viharba keveredett, ezt megelőzően, 1879-ben pedig a szegedi árvíznél segített önkéntesként - mindkét esemény életreszóló traumát okozott benne, és feltehetően ez is inspirálta ezt a képet" - mutatott rá Kelen Anna.

A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A festményen a színskála minden egyes színe felfedezhető, ez a színkezelés, illetve a térszerkezet az, ami miatt Csontváry meghaladta saját korát, s amelyek hallatlanul modern és örök érvényű festővé teszik őt. Így ezek a művek több mint 100 éve elteltével is épp olyan frissnek hatnak, mint keletkezésük idején.

Kelen Anna művészettörténész

Rippl-Rónai és Schönberger Armand egy-egy képére is lehet licitálni

A galéria karácsonyi aukcióján Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is árverésre bocsátja decemberben. Mint Virág Judit galériavezető elmondta, mindkét mű a galéria értékmentő tevékenysége révén, hosszú évek után került vissza Magyarországra. Rippl-Rónai olajképe utoljára a negyvenes években volt Magyarországon kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy az 1970-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó angol diplomata vásárolta meg. a tüzes színekkel megfestett merész kompozíció egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt - hangsúlyozta a galériavezető.

Rippl-Rónait fiatal kora óta szoros barátság fűzte Kunffy Lajos festőművészhez, nemcsak szülővárosuk, Kaposvár miatt, hanem mert hosszú éveket töltöttek egy időben Párizsban is. A kép 1909 nyarán, az úgynevezett kukoricás korszak kezdetén készült és Kunffy feleségét, Tiller Ellát, a szellemes és művelt zongoraművésznőt ábrázolja. A Kunffy feleségét ábrázoló képek közül jelenleg három pasztell és két olajképet ismernek a művészettörténészek - tette hozzá.

Schönberger Armand Aktok gyümölccsel, Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget és Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben című festményei (balról jobbra)

Schönberger Armand az 1920-as és 1930-as években többször állított ki Szlovákiában, ahol számos főművét meg is vásárolták. Az 1932-es Aktok gyümölccsel című festménye is az elmúlt közel kilencven évben egy szlovák család birtokában volt.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.