Pesti Srácok

Új aukciós rekordot ért el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

Minden eddigi magyar aukciós rekordot túlszárnyalva 460 millió forintért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a Virág Judit Galéria vasárnap esti aukcióján a Budapest Kongresszusi Központban. A festményről ITT írtunk korábban.

MTI

PestiSracok facebook image

A Titokzatos sziget című képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi.

A legutolsó rekordot ugyancsak Csontváry egyik műve, a Traui tájkép naplemente idején című festmény tartotta. A képet a galéria 2012-es árverésén 240 millió forintért árverezték el. A Titokzatos sziget leütési árával ez a csaknem tízéves rekord dőlt meg - hangsúlyozta az aukció után Kelen Anna művészettörténész.

Csontvárynak mintegy 100 darabos életművéből alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, harminc év alatt ez volt a hetedik Csontváry-mű, amelyet elárvereztek, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt aukción. Kelen Anna hangsúlyozta: életműrekorddal zárult Kádár Béla Zene című, 1926 körül készült festményének licitje, amely 55 millió forintról indulva 140 millióig jutott. Az eddigi rekordot Kádár Concertina című 1926-os festménye tartotta 110 millió forintos leütéssel, amelyet 40 millió forintról indulva ért el egy korábbi árverésen - tette hozzá. Magas áron ütötték le a külföldről hosszú idő után hazatért két festmény árát is.

Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben című festményét, 44 millió forintról indulva, végül 95 millió forintért vásárolta meg egy online licitáló. Rippl-Rónai Kunffy Lajos feleségét, Tiller Ella zongoraművésznőt ábrázoló alkotása utoljára a negyvenes években volt Magyarországon kiállítva, majd eltűnt, később a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy az 1970-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó angol diplomata vásárolta meg, és egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt.

Kelen Anna művészettörténész. mögött Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képe

Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képe 40 millió forintért kelt el, 10 millióval meghaladva kikiáltási árát. Az alkotás mintegy 90 esztendő lappangás után került vissza Magyarországra Szlovákiából, ahol az 1920-as és 1930-as években többször kiállították. Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció című műve is magas, 80 milliós leütést ért el, míg Mattis Teutsch János 1917 körüli Tája 40 millióért, Kádár Béla Falusi jelenete 30 millióért kelt el, és ugyancsak 30 milliót fizettek Egry József Hableány-kikötő című olajáért. Élénk licitharc alakult ki Tornai Gyula Aranytemplom Amritszárban című festménye körül, amely 2 millió forintos kikiáltási árról indulva jutott el 28 millióig, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastélyt ábrázoló képe 12 millióról emelkedett 26 millióig, Egry József Önarcképe pedig 600 ezerről 3 millióig jutott.

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.