Pesti Srácok

Több mint 60 év után tér vissza az Opera repertoárjára a Farsangi lakodalom

Több mint 60 év után tér vissza az Opera repertoárjára Poldini Ede Farsangi lakodalom című alkotása. A bemutatásakor az első magyar vígoperaként ünnepelt darabot Almási-Tóth András rendezésében, Kristóf Réka / Zavaros Eszter, Rab Gyula / Bartos Barna, valamint Miksch Adrienn főszereplésével tűzi műsorára 2022. február 19-én az Eiffel Műhelyház. Az OPERA együtteseit Sándor Szabolcs vezényli.

061.hu

A vidéki kúriában nagy a készülődés, a család kislánya, Zsuzsika eljegyzésére készül az egész ház – Zsuzsika kivételével, akinek nem tetszik számára a vőlegény, akit édesanyja, a ház nagyasszonya kiszemelt számára. A farsangi időszakban azonban váratlanul nagy hóvihar teszi járhatatlanná az utakat, így a násznép helyett az ítéletidő elől bemenekülő utazók változatos társasága kér menedéket a vendégszerető házba. Köztük érkezik meg a csurgói Diák, Kálmán, akivel Zsuzsikával csakhamar egymásra találnak, amit azonban a nagyasszony igyekszik minden eszközzel megakadályozni.

PestiSracok facebook image

Bánffy Miklós, a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa még az I. világháború kitörése előtt írt ki pályázatot új magyar vígoperai librettó megírására, amelyen a később hollywoodi forgatókönyvíróként is ismertté vált színpadi szerző, Vajda Ernő nyert el első helyezést. A megzenésítésre az akkor már Svájcban élő, meseoperáival elismerést szerző Poldini Edét bízták meg, aki több mint egy évtizeddel később készült el legfontosabbnak bizonyult művével. Az 1923-as ősbemutató nagy tetszést aratott, amiért Poldinit a magyar vígopera atyjaként ünnepelték, darabját pedig csakhamar hasonló sikerrel mutatták be külföldön, többek közt Bécsben, Drezdában és Londonban is. A verbunkos és cigányzenei motívumokat, valamint Mozart, Donizetti és Rossini vígoperáinak jegyeit egyaránt magán viselő darabot a két világháború között csaknem 130 alkalommal tűzte műsorára a Magyar Királyi Operaház, de ezt követően, egy 1958-as, 25 előadásból álló Erkel színházi sorozatot leszámítva nem szerepelt a dalszínház műsorán.

Az OPERA Eiffel Műhelyháza most Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében mutatja be a darabot, amihez az ötletet az a fajta, a műben is tapasztalható karanténszerű be- és összezártság adja, ami az elmúlt évek járványügyi intézkedései nyomán mindenki számára ismerős lehet. A napjainkba áthelyezett cselekményt Fügedi Balázs díszletei és Kiss Márk jelmezei kísérik, az szereplők mozgását Lázár Eszter tervezte, az előadásban szereplő videókat Czeglédi Zsombor készítette.

Fotók: Nagy Attila

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.