Zöld innovációival debütált Belváros Önkormányzata a hazai kertész szakma kiválóságainak konferenciáján

A Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége szakmai napjainak neves előadói és résztvevői körében mutatta be zöldfejlesztéseit az V. kerület. A zöldítésben mindig egy lépéssel mások előtt járó Belváros Önkormányzata a zöldbuszmegállók telepítése, a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő legmodernebb technikák – gyökércella és Stockholm-rendszer – alkalmazása után ismét egy újszerű programmal rukkolt elő. Újító, XXI. századi elvárásokkal lépést tartó szemléletmódjuk, a sűrű közmű-infrastruktúra és a szűk városi épített környezet meglévő adottságai mellett is jelentős mértékű fásítást tesz lehetővé.

061.hu

Növénytelepítés gyakorlati tapasztalatai a közműinfrastruktúrával terhelt belvárosi környezetben címmel prezentálta Érfalvy Áron, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési igazgatója az V. kerületben már évek óta uralkodó szemléletet, amelynek lényege, hogy a közterületi felújítások során a zöldfelületek fejlesztése prioritás, ezért a közművek előzetes rendezése, áthelyezése alapvetés. Ehhez az is kell, hogy a különböző szakágakat a kert és tájépítészeti szempontoknak egyes estekben alárendeljék. Ezen a módon a szakemberek összhangot teremthetnek a közműellátás biztonsága, valamint a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó, minél nagyobb arányú zöldfelületi fejlesztések és azok fenntarthatósága között. Belváros Önkormányzata hosszú ideje a közműszolgáltatókkal összehangolt módon tervezi meg a beruházásait, ahol a fenti szempontok érvényesítésére törekszik, továbbá egymás után írják alá a közműszolgáltatók az V. kerülettel azokat a stratégiai megállapodásokat, amelyek ezen szempontok érvényesülését is segítik.

Mindennek köszönhető, hogy a Belvárosban már évekre visszanyúló, sikeres gyakorlata van a fasorok ültetésének, parkosításnak a fejlett közműhálózattal rendelkező, szűk belvárosi közterületeken. Remek példaként szolgál erre az Arany János utca Széchenyi rakpart és Tüköry utca közötti szakasza, ahol korábban egyetlen fa sem volt, a megújítását követően azonban az Önkormányzat 34 új fával, 8 bokorfával, valamint 1200 évelő és egynyári növénnyel zöldítve adta át. A hagyományos módszer mellett a fák városi környezethez való alkalmazkodását a Magyarországon elsőként a Belvárosban használt gyökércella menedzsment, valamint az ilyen jelentős mértékben (19 egyedből álló fasor) szintén elsőként itt alkalmazott Stockholm-rendszerrel segítik. A Belváros alkalmazta először 2019-ben a gyökércella rendszert és az elmúlt 2 évben az ezzel a technológiával elültetett – a Podmaniczky és József nádor téri (82 db és 54 db) vagy a Vadász utcai (22 db) – fák azonnal robbanásszerű fejlődésnek indultak. A gyökércella rendszer biztosítja a fák gyökérzónájának védelmét, és kiegészítő rendszereivel szabályozható a gyökerek növekedése, illetve a talaj megfelelő nedvességtartalma és szellőzése is biztosított.

A Stockholm faültetési rendszerrel pedig a burkolt városi környezetben egy mesterséges váztalajba telepítik a fákat azok életképességének javítása érdekében. A mesterséges váztalaj kőzúzalék és termőtalaj keveréke, amely a fák teljes élettartama alatt biztosítja a fa gyökerei számára a nélkülözhetetlen oxigén-, víz- és tápanyag-ellátottságot. A váztalaj réseit a tápanyagokkal dúsított, jó minőségű termőföld tölti meg, az esővíz pedig behatolhat a fák gyökérzónájába és ott el is tárolódik. Ez lehetővé teszi az esővíz helyben történő felhasználását, így csökkentve a fák öntözési igényét is. A gyökerek és a talaj organizmusai számára a szükséges oxigén biztosítása érdekében a talaj stabilan – a fák élete során mindvégig – porózus marad. Mivel ezáltal a fák számára biztosított a tápanyagokban és oxigénben gazdag tér, a fák egészséges, városi környezetben szokatlanul nagy gyökérzetet fejleszthetnek, szépen fejlődnek, ami az átlag feletti növekedésükön is látszik.

A zöld innovációk sora itt azonban nem áll meg, hiszen Belváros Önkormányzata április végéig már a nyolcadik zöld buszvárót alakítja ki a kerületben. A növényekkel befuttatott megállók azon túl, hogy kellemesebb komfortérzetet biztosítanak az utasoknak – különösen a nagy nyári melegben az árnyék és a párolgó felület adta hűtés által –, egyúttal hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez, kedvezően befolyásolják a mikroklímát, javítják a levegőminőséget, szerepük van a por- és légnemű anyagok megkötésében. A megállókban az üveg hátfal helyett a tartószerkezettel azonos színű, antracitszürkére festett perforált lemezekből kialakított futtatófelületet létesítenek, a növények vízellátásáról pedig gépiesített öntözőberendezéssel, valamint a csapadék helyben történő hasznosításával gondoskodnak. A megálló hátfala mögötti területen a földkapcsolatos ültetőközegbe a gyöngyperje és a bunkós hagyma mellett repkény vadszőlőt ültetnek el, amely remek várostűrő növénynek bizonyult, hiszen a zöldítési program első elemeként átadott József nádor téri váróra fél év alatt felfutott és zöldbe borította a létesítményt, így a lakosság körében nagy népszerűségre tett szert. Ezután az Erzsébet tér két oldalán és a Nyugati téren alakítottak ki ilyen megállókat, idén április végéig pedig a Szervita téren, a Hild téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren hoz létre további zöld buszvárókat Belváros Önkormányzata.

A MAKEOSZ szakmai napján bemutatott téma aktualitását mutatja, hogy a legutóbbi Fővárosi Közgyűlés ülésén is napirendre került. A Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese a közműveket a faültetés akadályaként jelölte meg, mondván, hogy a „közművek közé fát elültetni nem egyszerű”. Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros polgármestere ezzel szemben felszólalásában ismertette az V. kerület előremutató szemléletmódját, amelynek lényege, hogy Belváros Önkormányzata a közművek helyzetére nem külső adottságként tekint, hanem szükség esetén áthelyezi, összerendezi azokat annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fát telepíthessék a belvárosiak és a budapestiek megelégedésére. A szakmai napon Érfalvy Áron által megtartott előadással összhangban, kitért a közműalagutak bevezetésének fontosságára is, hiszen ezen módszer alkalmazásával egy nyomvonalban futnának a különböző közmű vezetékek, így több hely maradna faültetésre. Az üzemeltetésben is előnyös hozadékokkal járna ez a megoldás, hiszen meghibásodás esetén burokolatbontás nélkül lenne megvalósítható a javítás.

A Főváros és Belváros Önkormányzatának zöldfejlesztésekre vonatkozó szemléletbeli különbségét mutatja az Apáczai Csere János esete is. Belváros Önkormányzatának tudomása szerint a terület megújítására a fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Központ terveiben eredetileg mindössze 3 fa telepítése szerepelt, éppen a közműhelyzetre való hivatkozással. 2021-ben Szentgyörgyvölgyi Péter levélben fordult Karácsony Gergelyhez az V. kerület által elfogadhatatlan, fásítás nélküli tervek felülvizsgálatát kérve.