Pesti Srácok

Goya, Tiepolo, Canaletto - Megújult terekben nyílt meg a Szépművészeti új kiállítási egysége

Mások mellett Goya, Tiepolo és Canaletto festményeit mutatja be a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának megújult terekben, újrarendezve megnyílt állandó kiállítási egysége.

MTI

Lezárult a Szépművészeti Múzeum felújításának újabb szakasza, így már teljes egészében látható a Régi Képtár állandó kiállítása. A most átadott, 450 négyzetméteres kiállítási egységgel együtt a látogatók immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig - közölte az intézmény csütörtökön.

PestiSracok facebook image

Mint felidézték, az épület Városliget felőli, úgynevezett Barokk szárnyának műemléki munkálatai során összesen mintegy 2000 négyzetméternyi kiállítótér újult meg, valamint új, korszerű hűtési és fűtési rendszert is kiépítettek. A most megnyílt, az épület 2. emeletén található állandó kiállítás átfogó képet ad a 18. század festészetéről. A rendkívül gazdag és sokrétű gyűjteményrész legszebb darabjait iskolánkénti és tematikus egységekben mutatja be a tárlat - közölte a Szépművészeti. A tárlat első termében kapott helyet a spanyol és a koloniális festészeti anyag, Spanyolország művészete a 18-19. században - Francisco de Goya címmel. Itt láthatók többek között Francisco de Goya y Lucientes Köszörűs, Korsós lány és Bermudezné portréja című alkotásai.

A terem második felébe a francia rokokó anyag legszebb darabjai kerültek, mások mellett Jean-Étienne Liotard és Jean-Baptiste Greuze alkotásai.

A Német és osztrák festészet a barokktól a klasszicizmusig című kiállítási egység többek között Franz Anton Maulbertsch, Angelica Kauffmann és Anton van Maron műveit mutatja be, a terem második része pedig a 18. századi itáliai festészet jelentős központjainak, Bolognának, Rómának, Nápolynak és Lombardiának a művészetébe nyújt bepillantást, Giuseppe Maria Crespi, Giuseppe Ghezzi és Fra Vittore Ghislandi alkotásain keresztül.

A tárlat következő egységében a múzeum világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű velencei settecento gyűjteményéből nyújt válogatást. Ebben az egységben a legfontosabb művek Giovanni Battista Tiepolo: A Szeplőtelen Szűz hat szenttel, Giovanni Domenico Tiepolo: Pihenő Szent Család, valamint Sebastiano Ricci: Bethsabé a fürdőben című festményei.

A terem második fele, egyben a kiállítás utolsó egysége a Régi Képtár gazdag tájkép- és városlátkép-gyűjteményéből válogat olyan műveket, mint Bernardo Bellotto: Az Arno és a Piazza della Signoria Firenzében, A bécsi Kaunitz-palota és kertje, valamint Canaletto: Zsilip Dolónál című képei.

A vezető képen Giovanni Domenico Tiepolo Pihenő Szent Család című alkotása

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.