Pesti Srácok

"Nem gondoltam, hogy az élő, egy szál zongorával előadott zene ma elég lehet" - ZÓRA-interjú

"Nem gondoltam, hogy az élő, egy szál zongorával előadott zene ma elég lehet" - ZÓRA-interjú

"Az,hogyfelfigyeltekrámaz emberek,egykicsitmeglepett,egyáltannemgondoltam,hogyazélő,egyszálzongorával előadottzenemaeglehet" - fogalmaz ZÓRA, az év felfedezettjének járó Fonogram-díj nyertese. Úgy tűnik elég, hiszen a kétlaki - Budapest, Los Angeles - életet élő, különleges hangszínű, fiatal énekesnő márciusi Magyar Zene Háza-beli koncertjére három nap alatt elfogytak a jegyek. Az énekesnőt többek között arról kérdeztük, hogyan talált rá Kollár-Klemecz László Iszom a bort című dalára, hogy miért tartja fontosnak az improvizációt, és hogy szerinte mennyire nyitottak a hallgatók erre a lecsupaszított, tiszta zenére.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Mit jelent neked ez az elismerés? Meglepett?
Úgy érzem, hogy csak idővel fog majd tudatosulni bennem, hogy ez mit jelent. Ennek a díjnak van egyfajta “megérkezés” üzenete, de mivel én még nem érzem, hogy megérkeztem volna - hiszen annyi minden van bennem, amit szeretnék megosztani - még nagyobb dolog ez az elismerés. Azért is jelent sokat, mert bennem is vannak kétségek, vannak elveszett pillanataim, és ilyenkor olyan mintha ez a folyamat csak magamban és magamnak történne. Most viszont úgy érzem, kapok olyat, amihez tudok nyúlni, hogy vannak emberek, akiknek tetszik, amit csinálok.

PestiSracok facebook image

Az emberek többsége az Iszom a bort feldolgozás óta ismer, ami óriási siker lett. Nem gondolom, hogy ez kizárólag az egyébként fantasztikus Kollár-Klemencz dalnak köszönthető, inkább annak, hogy ez egy nagyon értő és izgalmas feldolgozás, pláne Barabás Lőrinccel kiegészülve. Hogyan találtál rá erre a dalra?
A legdurvább, és egy kicsit ijesztő is ebben az, hogy egyáltalán nem volt szándékos. Miles Jay, aki nagybőgőn játszik a dalban, illetve a videón, barátom és zenésztársam itt Los Angelesben - aki egyébként egy szót sem ért magyarul - egyszer csak átküldött egy Kollár-Klemencz László dalt, ami egyből kiváltotta bennem azt az életérzést, amit talán mások a mi feldolgozásunkon keresztül is megtapasztalnak: szenvedély, indulat, szabadnak lenni érzés. A felvétel másfél évvel ezelőtt készült a Kiosk-ban. Lőrincet a koncert előtt két héttel kérdeztük meg, hogy nincs-e kedve csatlakozni hozzánk. Örült neki és bevállalta. A próbák is izgalmasak voltak, bár nem volt sok.

Lőrinccel Los Angelesben ismerkedtetek meg, az említett koncert után az A38 Hajón pedig ő kért fel téged, hogy lépj fel a lemezbemutató koncertjük előtt. A Művészetek Völgyében, majd a Debreceni Bor- és Jazznapokon is csatlakoztál hozzá. Folytatódni fog az együttműködésetek?
Amikor először találkoztunk, ő épp egy kisebb turnén volt Kaliforniában, és a trombita mellett az elektronikus setup-ját is vitte magával mindenhova. Aznap este, amikor először hallottam, annyira rá akartam improvizálni a zenéjére, hogy könyörögtem neki, játsszon még egy dalt. Már akkor azt éreztem, ez elég intenzív lenne... A kérdésedre válaszolva, konkrét tervek nincsenek, de mindkettőnk észben tartja a másikat. Én továbbra is nagyon szívesen lépek fel Lőrinccel, annál is inkább, mert szerintem az improvizáció az egyik legizgalmasabb része az élő zenének.

Ha már itt járunk, szerinted az improvizáció egy adottság, vagy valami olyan, ami tanulható, fejleszthető?
Ez nálam intuitív, de fontos, hogy az én esetemben nem hangszeres improvizációról, hanem a hangomról beszélünk. Nálam az improvizációnak vagy semmi értelme, mert nem érzek semmit, vagy létrejön a csoda, és ezt a hallgató is érzékeli. A dalaim is sok esetben improvizációból születnek, vagy abból indulnak.

A zenéd gondolati-érzelmi munkát kíván meg a hallgatótól - mély zene, mély szövegek. Mit tapasztalsz, mennyire nyitottak erre a lecsupaszított, tiszta zenére az emberek?
Ezen sokat még nem gondolkodtam. Egyelőre annyira keveset mutattam meg abból, ami bennem van, hogy még nem kezdtem el következtetéseket levonni, hogy az én zeném kire hogyan hat. Úgy érzem, az út elején vagyok, ráadásul, amit a legtöbben először megismertek tőlem, az egy olyan dal, amit nem én írtam.

Sokan mondják, hogy van egy bizonyos keret, amin belül kell mozogni ahhoz, hogy sok emberhez eljuss. Az én zeném nem biztos, hogy olyan, amire bármikor könnyű rácsatlakozni, de lehet, hogy van benne olyan, ami kicsit másabb, és lehet pont ez az, ami megfog.

Milyen lehetőségeid vannak kint, és milyenek itthon, mint szerzőnek, mint előadónak?
Körülbelül tíz éve vagyok kétlaki, de az a jó, hogy sosem éreztem azt, hogy nem élek otthon. Nincs olyan bennem, hogy amikor itt vagyok, akkor otthon kevésbé. Ami most körülöttem történik, annak nagy része az interneten zajlik, sokan nem is tudják, hogy most Los Angelesben vagyok, és tényleg az a jó, hogy a munka nagy részét könnyen tudom bárhonnan végezni. Most épp az otthoni történések adják a hitet és lendületet, hogy komolyabban vegyem magam és itt is megtaláljam a közönségem. Egyébként pedig pont azért vagyok itt, hogy kiderüljön vannak-e lehetőségeim.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.