Pesti Srácok

Kontroll alatt - JLo igazi arca, vagy mégsem? - A Félidő című dokumentumfilmről

Kontroll alatt - JLo igazi arca, vagy mégsem? - A Félidő című dokumentumfilmről

Nem túl jó színésznő, nem túl jó énekes, de jó táncos, és elképesztően profi előadó. A Puerto Rico-i gyökerekkel rendelkező Jennifer Lopez kiváló példa arra, hogy kemény munkával, kitartással, és nagy adag szerencsével nem lehetetlen a világ egyik első számú szupersztárjává válni. Legalábbis ezt az üzenetet kapjuk az énekesnőtől a Jenny from the block című dala óta: bronxi vagyok, nem vagyok különösebben tehetséges, de akkor is megcsinálom! Tény, hogy JLo nem tud hibázni, még akkor sem, ha olyan kellemetlen, szirupos romkommal áll elő, mint a Vegyél el (Marry me), vagy épp egy fékezett habzású dokuval, mint a Félidő. A Netflixre nemrég felkerült filmmel kapcsolatban ugyanis legfőképp a tökéletes dramaturgia jut eszünkbe, semmint az őszinteség. Hiszünk neki? Ez volna JLo igazi arca? Vagy lehet, hogy mégiscsak jó színésznő?

MM - 061.hu

Elvárásokkal ülünk a képernyő elé, ha dokumentumfilmet nézünk. Közelebb kerülhetünk egy témához, egy emberhez, a valósághoz. Mélyebbre ásni, megérteni, feldolgozni, megemészteni, ez volna a cél. A Félidővel is szerettük volna, ha van dolgunk. Hogy meglássuk, mi van a csillogás mögött, végigjárhassuk egy fényes karrier lemondásokkal kikövezett útját, megidézve gyerekkori emlékeket, traumákat, hogy aztán az apró puzzle-ökből összerakhassuk a képet az általunk csodált sztárról. Izgalmas, jó esetben önreflexiókkal tűzdelt játék ez.

PestiSracok facebook image

Kivéve, ha azt érezzük, a doku minden perce totális kontroll alatt van. A JLo gépezet profi gépezet, miért lenne ez másképp a Félidő esetében? Persze, jó ötlet, engedjük közelebb a kamerát, engedjük be a kulisszák mögé, de csak akkor, és csak úgy, ahogy én mondom. Lesznek őszinte pillanataim, az például, amikor a perifériára szorult latinákról beszélek spanyolul, meg az, amikor az egyébént tőlem egészen távol álló aktuálpolitikai kérdésekben próbálok állást foglalni. Szélsőséges attitűd ez, lehet, de akaratlanul is bevillan az a tíz évvel ezelőtti eset, amikor JLo egy Fiat 500-ast reklámozott a lepukkant Bronx utcáin krúzingolva, azzal a szöveggel, "ez az én világom, ez a hely még mindig inspirál engem", majd kiderült, az énekesnő nem is volt ott, dublőrrel vették fel a bronxi képsorokat.

Csapongó, felszínes, és javarészt hiteltelen ez a dokumentumfilm.

Sokszor nyilatkozott már arról, hogy nehéz gyerekkora volt, hát hol máshol fejthette volna ezt ki jobban, mint egy dokumentumfilmben. A Félidő azonban a gyerekkori traumák helyett az egyik legnagyobb amerikai eseményre, a 2020-as Super Bowl-ra, annak is a félidei showjára fókuszál, amelyre JLo oly régóta vágyott. Nem érdekli a politika, mint mondja, de most már ő sem maradhat csendben - ketreceket állíttat fel a színpad mellett, ezekből "szabadulnak ki a gyerekkórus tagjai", ezzel utalva Trump bevándorláspolitikájára. JLo elmondása szerint az alapvető emberi jogok mellett áll ki, ennek szeretett volna valamilyen formában hangot adni az előadásában.

JLo filmes szcénában való pozícionálásáról is szó esik - A Wall Street pillangói című film nagy reményekkel indult, sokan egyenesen Oscart jósoltak érte JLo-nak, egy Golden Globe-jelölés után az Oscar-nomináció azonban már nem jött össze. A csalódott és dühös menedzsereket aztán JLo nyugtatja a dokuban, menni kell tovább, ez van címszóval. A film legfontosabb üzenete ez: mindegy, mi történt, "the show must go on".

Az ötödik x-et is túllépő sztár, aki időről időre megkapja a középszerű jelzőt, legyen szó a színészi vagy énekesi kvalitásairól, mindent tud a showbizniszről. Kívülről-belülről ismeri a gépezetet, annak minden buktatóját, ő és csapata pontosan tudják, mit, hogyan és miért csinálnak. Tudják, hogyan kell empátiát ébreszteni, hogyan kell megszólítani embereket, hogyan kell hatni, valószínűleg ezért lehet az, hogy minden hibájával együtt ez a film mégis képes kilóra megvenni a nézőt.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.