Pesti Srácok

Magyarország újraegyesítésére készült, végül Rákosi Mátyás magánvonata lett - Megújult a legendás Hargita motorvonat (VIDEÓ)

Magyarország újraegyesítésére készült, végül Rákosi Mátyás magánvonata lett - Megújult a legendás Hargita motorvonat (VIDEÓ)

A Hargita motorvonatot általában Rákosi Mátyás személyéhez kötik, aki kormányzati célokra alakíttatta át az egyik szerelvényt. Magának a motorvonatnak a története azonban jóval korábbra nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszacsatolásakor ismét felmerült a gyorsabb távolsági közlekedés igénye. Ennek a reményteli korszaknak volt mintegy emblematikus válasza az új kihívásokra a Hargita, amely már nevében is hordozta a célt, amiért létrehozták, jelesül a kor igényeinek megfelelő minőségben újra összekötni az Anyaországot a visszacsatolt magyar területek fontosabb városaival. A motorvonat története magán hordozza az elmúlt nyolcvan év minden viszontagságát, így lehetett a Nagy-Magyarország újbóli egyesülésének reményében létrehozott vonat a II. világháborút követően egy visszacsonkított ország kommunista vezetésének reprezentatív közlekedési eszköze, amelyen Rákosi Mátyás mellett például Gagarin is utazott. Utóbbi, 47-es számú, máig megmaradt szerelvény végül 2003-ban került a Vasúttörténeti Parkba, egy szerencsés „véletlennek” köszönhetően itt figyelt fel rá egy nemzetközi forgatócsoport, amely vállalta a motorvonat teljes felújítását, cserébe egy filmszerepért. A felújítás kapcsán látogatott el forgatócsoportunk a Vasúttörténeti Parkba, ahol Schvéd Norbert parkvezetőt kérdeztük a Hargita múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS - 061.HU

PestiSracok facebook image

„Amikor Észak-Erdély visszacsatolása megtörtént, illetve megépült a szeretetfalvai vasútvonal, felmerült annak igénye, hogyan lehetne Budapestről a székelyföldi Sepsiszentgyörgyre gyorsabban eljutni” – idézte fel Schvéd Norbert a Hargita „születésének” körülményeit, hozzátéve, az akkori gőzösök húsz óra alatt tették meg ezt az utat, így merült fel egy gyors motorvonati közlekedés ötlete. Ennek alapját a MÁV flottájába Felvidékről bekerült két Tátra motorkocsi szolgáltatta, amelyből a Ganz készítette azt a motorvonatot, amelynek továbbgondolása a Hargitában csúcsosodott ki. Az új motorvonattal – amely akár 120 kilométer/órás sebességgel is képes volt haladni - 12 órára csökkent a menetidő, ráadásul kitűnően reprezentálta azt is, milyen előnyei vannak a motorvonatnak a mozdony vontatta szerelvényekkel szemben.

A háború miatt Nyugatra menekített, a háború alatt részben megrongálódott, kifosztott járművek csak évekkel később tértek vissza Magyarországra, ekkor merült fel annak ötlete is, hogy a 47-es számú motorvonati egységből kormányzati vonatot hozzanak létre. Mint Schvéd Norbert megjegyezte, hosszabb utazások esetén az autóval szemben a Hargita – amelyben a 18 főt befogadni képes tárgyaló, konyha, rádiósfülke és hálókabinok is helyet kaptak – nagyobb kényelmet és gyorsabb menetidőt tudott biztosítani. Rákosi Mátyás privát hálóhelyéhez ráadásul saját fürdőszoba is járt. A kor paranoiájára jellemző, hogy a kormányzati vonatok előtt egy előfutó járta be a vasúti pályát, hogy az esetlegesen a sínekre elhelyezett robbanószereket az hozza működésbe.

Bár a Hargita 2003-ban került a Vasúttörténeti Parkba, és még abban az évben új festést kapott, az elmúlt évek nem múltak el nyomtalanul a motorvonat felett. Bár a Hargita a Vasúttörténeti Park járműmegújítási programjában még nem került volna sorra, egy nemzetközi filmforgatási projekt lehetővé tette a teljes felújítást, cserébe a vonat részt vesz majd a készülő filmben. Schvéd Norbert megjegyezte, a hazánknál nagyobb országokban is kisebb létszámban maradtak fenn korabeli vasúti járművek, a Vasúttörténeti Park az 1800-as évek végétől szinte bármelyik korszakból rendelkezik különböző kocsikkal, mozdonyokkal így gyakori dolognak tekinthető, hogy filmforgatáshoz igénybe veszik a hazai járműparkot. Mint kiemelte, várhatóan augusztus 28-ra készül el a teljes szerelvény, utána egyhetes forgatás következik, ezt követően szeptember elejétől a hazai közönség is megtekintheti a vonatot a Vasúttörténeti Parkban, előre egyeztetett időpontban akár belülről is.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)