Pesti Srácok

Budapesten is bemutatja Játék című darabját Barabás Lőrinc a szegedi szimfonikusokkal

Különleges budapesti premierre készül Barabás Lőrinc dzsessztrombitás és a Szegedi Szimfonikus Zenekar: vasárnap a Várkert Bazárban mutatják be a Játék - Egy nem létező film zenéje című produkciót.

MTI

Barabás Lőrinc dzsessztrombitás, zeneszerző a hazai improvizatív zenei élet aktív szereplőjeként ezúttal a klasszikus zenei formák felé fordult, ebből született a Játék - olvasható a szervezők szerdai közleményében, amely szerint a darab több zenei stílust is ötvöz: felsejlenek benne a klasszikus versenyművek, a huszadik századi repetitív zene, a népzene, a romantikus korokat idéző filmzenék és a hetvenes évek szintetizátorainak világa, mindez szóló trombitára és hagyományos szimfonikus zenekarra hangszerelve.

PestiSracok facebook image

Az este folyamán Barabás Lőrinc Macskakő és Metamorfózis című szerzeménye is megszólal. A dzsessz és az elektronika világa egyedi fúzióban kel életre a Gyüdi Sándor karmester által vezetett szegedi szimfonikusokkal közösen - hangsúlyozzák a közleményben. Mint kiemelik, a zenekar számára izgalmas kirándulást jelentenek a feszes, dzsessz ritmikájú, sodró szerkezetű darabok. Különleges kihívás a Játékban a dzsessztrombita szólóhangszerével is együtt játszani, ugyanakkor nagyzenekari kíséretet adni, de ki kell lépni a megszokott zenei keretekből a Metamorfózis tételeinél is.

A közlemény felidézi, hogy Barabás Lőrinc olyan eseményeken tett szert szélesebb nemzetközi ismertségre, mint a Montreaux-i Jazz Fesztivál vagy a londoni iTunes fesztivál, ahol Valerie June-nal játszott közösen, de olyan előadókkal is osztozott már a színpadon, mint a Thievery Corporation, Bonobo vagy Erik Truffaz.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar története a XVIII. századra nyúlik vissza. Állandó szimfonikus együttesként 1919 óta működik, 1969-től városi intézmény, a koncertezés mellett pedig bázisa Szeged aktív operaéletének. Az együttes szinte egész Európát bejárta, nagy sikerrel mutatkozott be Kína, Tajvan, Szingapúr és Brazília közönsége előtt.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.