Pesti Srácok

A néma mű megszólal, a statikus kimozdul - Ma este ismét Textúra a Magyar Nemzeti Galériában

A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra november 21-én, hétfő este ismét beköltözik a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. Az ötlet változatlan: a múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában.

061.hu

A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadó művészeti produkciójának köszönhetően novemberben újra megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.

PestiSracok facebook image

A kiválasztott művek átfogják a magyar művészet évszázadait, átvezetve a közönséget térben és időben a középkori szárnyasoltároktól a kortárs alkotásokig. A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa épp olyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség ekképpen mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendjét és az útvonalat azonban a látogatók maguk határozzák meg, így azok egyedi élménnyé sűrűsödnek.

A Textúra során a néma mű megszólal, a befejezett megelevenedik, a statikus kimozdul keretei közül.

Írók/képzőművészeti alkotások:

  • Halász Rita: Szent Anna harmadmagával / Szent Anna-oltár a leibici Szűz Mária mennybevétele templomból, 1515-1520 (előadja: Szorcsik Kriszta)
  • Kemény István: Vita Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéről / Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924 (előadja: Lábán Katalin/ Béres Miklós)
  • Kemény Zsófia: Barátom, Felicián / Orlai Petrics Soma: Zách Felicián, 1860, előadja: Szikszai Rémusz/ Béres Miklós
  • László Noémi: Mocorgás / Rippl-Rónai József: Nő fehér pettyes ruhában, 1889 vagy 1892 (előadja: Nagy Katica)
  • Szeifert Natália: Gyalogprím / Galántai György: Lépésváltás, 1989 (előadja: Csákányi Eszter/ Balog József)
  • Ugron Zsolna: Egy másik poros út / Munkácsy Mihály: Poros út II., 1874 (előadják: Hámori Gabriella és Vasvári Csaba)
  • Vida Gábor: Zakuszka / Lakner László: A konzervgyártás kezdetei, 1961 (előadják: Fazakas Júlia és Váradi Gergely)
  • Zalán Tibor: A földön ültem / Pap Henrik: 1878-ból, 1893 (előadja: Kancsár Orsolya/Berki Szofi)

A produkcióban közreműködik a Magyar Rádió Gyermekkórusa, továbbá Takáts Márton zongoraművész és Baksa Krisztina csellóművész. A jelmezeket a Magyar Állami Operaház Jelmeztára és a Szatmárnémeti Északi Színház biztosította.

A vezető képen Lakner László: A konzervgyártás kezdetei című képe (Forrás: mng.hu)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)