Pesti Srácok

A néma mű megszólal, a statikus kimozdul - Ma este ismét Textúra a Magyar Nemzeti Galériában

A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra november 21-én, hétfő este ismét beköltözik a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. Az ötlet változatlan: a múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában.

061.hu

A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadó művészeti produkciójának köszönhetően novemberben újra megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.

PestiSracok facebook image

A kiválasztott művek átfogják a magyar művészet évszázadait, átvezetve a közönséget térben és időben a középkori szárnyasoltároktól a kortárs alkotásokig. A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa épp olyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség ekképpen mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendjét és az útvonalat azonban a látogatók maguk határozzák meg, így azok egyedi élménnyé sűrűsödnek.

A Textúra során a néma mű megszólal, a befejezett megelevenedik, a statikus kimozdul keretei közül.

Írók/képzőművészeti alkotások:

  • Halász Rita: Szent Anna harmadmagával / Szent Anna-oltár a leibici Szűz Mária mennybevétele templomból, 1515-1520 (előadja: Szorcsik Kriszta)
  • Kemény István: Vita Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéről / Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924 (előadja: Lábán Katalin/ Béres Miklós)
  • Kemény Zsófia: Barátom, Felicián / Orlai Petrics Soma: Zách Felicián, 1860, előadja: Szikszai Rémusz/ Béres Miklós
  • László Noémi: Mocorgás / Rippl-Rónai József: Nő fehér pettyes ruhában, 1889 vagy 1892 (előadja: Nagy Katica)
  • Szeifert Natália: Gyalogprím / Galántai György: Lépésváltás, 1989 (előadja: Csákányi Eszter/ Balog József)
  • Ugron Zsolna: Egy másik poros út / Munkácsy Mihály: Poros út II., 1874 (előadják: Hámori Gabriella és Vasvári Csaba)
  • Vida Gábor: Zakuszka / Lakner László: A konzervgyártás kezdetei, 1961 (előadják: Fazakas Júlia és Váradi Gergely)
  • Zalán Tibor: A földön ültem / Pap Henrik: 1878-ból, 1893 (előadja: Kancsár Orsolya/Berki Szofi)

A produkcióban közreműködik a Magyar Rádió Gyermekkórusa, továbbá Takáts Márton zongoraművész és Baksa Krisztina csellóművész. A jelmezeket a Magyar Állami Operaház Jelmeztára és a Szatmárnémeti Északi Színház biztosította.

A vezető képen Lakner László: A konzervgyártás kezdetei című képe (Forrás: mng.hu)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.