Pesti Srácok

Hazatért Rippl-Rónai József majd’ száz éve nem látott remekműve

Két klasszikus magyar remekművet mutatott be a Virág Judit Galéria. Rippl-Rónai József és Vaszary János gyönyörű festményeit majd’ 100 éve nem láthatta a közönség, mindkettő a december 19-i árverésen kerül kalapács alá. Rippl-Rónai A geszti kastély kertjében című képe 1912 körül készült, kikiáltási ára 160 millió forint, becsült értéke pedig 300-400 millió forint, míg Vaszary tengerparti alkotása 65 millió forintról indul és a becsértékét 120-160 millió forint között határozta meg a galéria. A műalkotásokat két hétig a nagyközönség is ingyen megtekintheti a Virág Judit Galéria kiállításán. A klasszikus aukciót megelőzve, december 17-én egy exkluzív, múzeumi kvalitású művekből összeállított kortárs árverést is tart a galéria, amelyen többek között Maurer Dóra, Keserü Ilona, Bak Imre és Nádler István jelentős művei keresik új tulajdonosukat.

061.hu

Két kivételesen erős téli aukcióra készül a 25. évét záró Virág Judit Galéria. A klasszikus műveket felvonultató december 19-i eseményen két igazi művészeti szenzációt is elárvereznek - a festményeket sajtótájékoztató keretében leplezték le. Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című képét 1928-ban állították ki utoljára, azóta a nagyközönség egyáltalán nem láthatta, hányattatott történet és több évtizednyi külföldi tartózkodás után került haza. A festmény párja, A geszti kastély Somogyban című alkotás ma is a Magyar Nemzeti Galéria egyik kincse. A most aukcióra kerülő Rippl-Rónai mű a festő egyik legmerészebb, hibátlan tájképe, ezt jól jelzi a kikiáltási ára is. 160 millió forintról eddig csak egyetlen klasszikus festmény indult a magyar műkincspiac történetében: Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe végül rekordáron, 460 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria tavalyi árverésén.

PestiSracok facebook image
Keserü Ilona: Mozaikterv

Az aukciókat megelőző sajtóeseményen lekerült a lepel Vaszary János Alassiói strand (Alassiói tengerpart) című, 1938-ban készült festményéről. A művész 1939-ben hunyt el, így ez az alkotása életének egyik utolsó remekműve. A kép 1940-ben eltűnt a szakma és a nagyközönség szeme elől, nyolcvan év elteltével azonban tökéletes állapotban került elő. Becsértéke 120-160 millió forint.

Minden idők talán legerősebb kortárs aukciójára készül a Virág Judit Galéria december 17-én, szintén a Kongresszusi Központban. A hazai kortárs szcéna összes fontos alkotója kivételesen jelentős művekkel képviselteti magát. Keserü Ilona Mozaikterv (SOTE) című festménye 44 millió forintos kikiáltási árról indulva 80-120 millió forint körüli áron kelhet el. A művész a ‘70-es években a színkutatás kérdését járta körbe, ezen éra egyik kiemelkedő darabja a Mozaikterv, amely még soha nem szerepelt a piacon.

Vaszary János: Alassiói strand

Maurer Dóra 1985-ös Quasi-kép, perspektivikus, a 71. lépésből című műve a korai ‘80-as évek képzőművészeti kontextusában kulcsfontosságúnak számít. A kép 44 millió forintról indul, becsértéke 80-100 millió forint. A kortárs aukción olyan alkotók fő művei szerepelnek még, mint Bak Imre, Birkás Ákos, Csernus Tibor, Deim Pál, Fajó János, Hencze Tamás, Lakner László és Nádler István.

„Ennél méltóbban nem is zárhatnánk jubileumi évünket. Gyönyörű festmények kerültek a kínálatunkba, értékes és erős anyag állt össze mindkét árverésre. Örömmel tölt el bennünket, hogy a hazai klasszikus piac már annyira jelentős, hogy egyre több kép tér haza külföldről - akár száz év után is. Hihetetlenül megerősödött a hazai kortársak iránti kereslet is, negyed évszázada dolgozunk azon, hogy alkotóink presztízse elérje azt a szintet, amit megérdemelnek. Decemberi 17-e kétségtelenül a kortárs festészet ünnepe lesz” - mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, az aukciók vezetője.

Vezető kép: Rippl-Rónai József: A geszti kastély kertjében c. képe

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.