Pesti Srácok

Ákos: Nagyon megtisztelő egy ilyen tárlat anyagában szerepelni

Ákos: Nagyon megtisztelő egy ilyen tárlat anyagában szerepelni

"Ha mást nem ér el ez a kiállítás, csak elmeséli, hogy a reménytelennek tűnő helyzetben is élt a remény, és hogy vitatkozni mindig azzal a narratívával érdemes, amelyikkel szinte tilos ujjat húzni, már megérte, hogy létrejött" - fogalmaz Ákos, akit a vasárnap a Magyar Zene Házában megnyílt, „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” című tárlatról kérdeztünk. A zenész szerint a kiállítás szubjektív képet ad egy korszakról, de elég széles a merítés, hiszen Aradszky Lászlótól a CPG punkegyüttesig mindenki megtalálhatja a saját emlékeihez legjobban illeszthető anyagot, és arról is mesélt a 061.hu-nak, hogyan vizsgázott annak idején Baán Lászlónál.

MM - 061.hu

Mit gondolsz, miért fontos egy ilyen, sok szempontból még ma is kényesnek tartott időszaknak az ábrázolása?
Nem érzem kényesnek, szerintem már nem beszélünk félelemmel erről az időszakról. Ettől még a kiállításon megjelenített zenészek közül sokaknak lehetnek olyan emlékeik, amelyeket nem szívesen idéznek fel. Nagyon megtisztelő egy ilyen tárlat anyagában szerepelni, ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem túl korai-e mindez, hiszen, nem tudjuk, valóban a történelem része lesz-e, amit ez a műfaj, ez az időszak hátrahagyott. Természetesen vannak veszteségek is ezen a területen, de jobbára olyanok szerepelnek ezeken a képeken, akik most is jelen vannak, sokunk még él, alkot, az igazi ítéletet erről az időszakról talán csak később lehet igazán kimondani. Mindemellett nagyon jó, hogy erre a műfajra ilyen figyelem vetül.

PestiSracok facebook image

Milyen emlékek idéződtek fel benned a kiállításon sétálva?
A látogatókat az első teremben egy nagy, áttekintő tabló fogadja a különböző korszakok és műfajok szereplőinek fényképével. A rockelőadók között alig van olyan, akinek a posztere ne lógott volna a szobám falán kamasz koromban, a kiállított lemezek nagy többsége mind megvolt nekem. Egyszerre nosztalgikus és szürreális volt őket így egyben látni.

A kiállításnak nem célja bemutatni a korszak teljes popkulturális repertoárját, inkább annak meghatározó témáit járja körül. Maradt benned hiányérzet bármivel kapcsolatban?
Nem azért jöttem, hogy a hibát keressem. Mindenki más emlékeket tart fontosnak, elsősorban a sajátjait, amelyek nem feltétlenül a valóságot tükrözik. Ez az időszaki tárlat szubjektív képet ad egy korszakról, elég széles a merítés, Aradszky Lászlótól a CPG punkegyüttesig mindenki megtalálhatja a saját emlékeihez legjobban illeszthető anyagot.

Kovács Ákos és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa

Hogyan tud kapcsolódni egy fiatal ehhez a kiállításhoz? Miért fontos, hogy ők is megismerjék a hazai populáris zene hőskorát és annak társadalmi hatásait?
A dalforma képes arra, hogy katarzist adjon, egész életre szólóan megérintse az embert. Ez nem változott az évtizedek alatt. Emiatt kezdtem zenét hallgatni, emiatt lettem dalszerző. Ez a műfaj alapjaiban a központi narratíva elleni lázadásra épült, akkor is, ha nem volt mindenki akkora ellenálló, mint emlékszik. Ma globális szinten csak egyfajta magyarázat elfogadható mindenre, aki más véleményen van, az komoly következményekkel számolhat.


A “Nekünk írták a dalt!” A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásigcímű kiállítás az intézmény első időszaki kiállítása, amely nyolc egymáshoz kapcsolódó témakörben mutatja be a korszak zenéjét és társadalmi hátterét, 200 előadóját és 39 dalát, a hatvanas-nyolcvanas évek klubjait, kulturális intézményeit, zenei technológiáját és zenekarainak rajongóit. A tárlat október 29-ig látható a térszint alatti időszaki kiállítótérben.

A kiállításon elcsíptük Nagy Ferót, Varga Miklóst és Szigeti Ferencet is, erről szóló anyagunkat ITT olvashatják!

Fotó: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)