Káel Csaba: három nemzedék képviseli a magyar filmet az idei Berlinalén
Három magyar filmes nemzedék is megjelenik az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale), ami nagyban segíti az új alkotások nemzetközi terjesztését - mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) igazgatóságának elnöke pénteken Berlinben a fesztivál legnagyobb szakmai kísérőrendezvényén, a European Film Market (EFM) filmipari vásáron.
MTI
Káel Csaba rámutatott: a Berlinalét ugyan sokan ismerik, de kevesebben tudják, hogy a német fővárosban a fesztivállal együtt egy "nagyon komoly filmvásárt" is rendeznek, amelyen koprodukciós és terjesztő cégek keresik a kapcsolatot a filmek gyártóival. Az NFI is visszatérő résztvevő, évről-évre bemutatják a friss és a még készülő alkotásokat, és értékesítik is a filmeket.
A munka sikeréhez hozzájárul, hogy az idei, 73. Berlinalén három magyar filmes generáció is megjelenik a fesztivál programjában. Az idősebb nemzedéket Fehér György Szürkület című alkotása képviseli, amelynek felújított változatát a klasszikus filmeket felvonultató szekcióban (Berlinale Classics) mutatják be. Ez "a laborunk és az archívumunk munkáját is dicséri" - emelte ki Káel Csaba.
Fehér György: SzürkületA legfiatalabb nemzedéket Erhardt Domonkos Szemem sarka című animációs rövidfilmje képviseli. Az NFI támogatásával a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció szakán készült alkotást a fiataloknak szóló filmeket bemutató Generation 14+ szekcióba került be, világpremierjét a Berlinalén tartják.
Éppen első nagyjátékfilmjük pénteki világpremierjére készült a harmadik nemzedéket képviselő magyar rendezőpáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta is, amikor a közmédia stábja elérte őket a fesztivál központjában, a Berlinale Palastnál. Mint mondták, nagy az érdeklődés Műanyag égbolt című animációs sci-fijük iránt, ezt jelzi, hogy minden vetítésre elkeltek a jegyek. Az NFI, a Szlovák Audiovizuális Alap és az Európa Tanács Eurimages programjának támogatásával készült film a disztópikus, negatív, szörnyű és félelmetes jövőben, a Föld élővilágának összeomlása utáni időkben játszódik Budapesten, ahol már csak a címben szereplő műanyag égbolt alatt lehet élni.
Erhardt Domonkos: Szemem sarka"Azt a kérdést próbáltuk feltenni, hogy mi a fontos, az élet vagy az emberi túlélés" - mondta Szabó Sarolta, kiemelve, hogy szándékuk szerint a film "provokálja" a nézőt. "Nem akartunk didaktikus filmet készíteni arról, hogy hová vezet, amit teszünk a bolygóval, hanem onnan szeretnénk kiindulni, hogy mindez már meg is történt" - mondta.
A Magyarországon március 30-tól látható alkotás "hibrid", átmenet az élőszereplős és az animációs film között - tette hozzá Bánóczki Tibor. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett rotoszkóp technikát alkalmazták, vagyis a jeleneteket színészekkel vették fel, majd a gyártási folyamat során minden egyes képkocát átrajzoltak, a hátteret pedig 3D animációs technikával készítették el - fejtette ki a társrendező. Az alkotást a filmművészet új perspektíváit és a független, újító szándékú filmkészítők esztétikailag és szerkezetileg merész alkotásait bemutató Encounters nevű szekció versenyprogramjában mutatják be. Ez a szekció "a legjobb hely" a Műanyag égboltnak - húzta alá Szabó Sarolta.
Bánóczki Tibor-Szabó Sarolta: Műanyag égboltA február 26-ig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 67 országból 283 alkotást mutatnak be.
A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma a koronavírus-világjárvány előtt rendre félmillió körül volt. Költségvetése általában 25 millió euró körül van, legnagyobb finanszírozója a német szövetségi és a berlini tartományi kormány. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával, 2021-ben pedig Nagy Dénes a Természetes fény című munkájával elnyerte a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat.
