Pesti Srácok

A leghíresebb magyar absztrakt festő műve is szerepel a Virág Judit Galéria árverésén

A leghíresebb magyar absztrakt festő, Hantai Simon egyik műve is szerepel a belvárosi Virág Judit Galéria 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján, amelyet két részletben rendeznek meg április végén.

061.hu

Április 23-án a Budapest Kongresszusi Központban, április 25-én pedig fővárosi székhelyén, a Falk Miksa utcában rendezi meg kortárs aukcióját a Virág Judit Galéria - olvasható közleményükben. A szezonnyitó árverés anyaga keddtől április 22-ig tekinthető meg Budapesten.

PestiSracok facebook image

Az idei aukciósanyag kiemelkedő alkotása Hantai Simon egyik nagyméretű olajvászna, amely 32 millió forintról indul. A magyar absztrakt festő iránti nemzetközi érdeklődést jelzi, hogy 2016-ban 4 millió euróért, vagyis több mint 1,4 milliárd forintért kelt el egy festménye a Sotheby's párizsi aukcióján.

Hantai Simon nagyméretű 32 millió forintról indul (Forrás: Virág Judit Galéria)

Hantai 1948-ban telepedett le Párizsban, ahonnan soha többé nem jött vissza Magyarországra. Modern művein megelevenedő különleges világát nem hagyományos eszközökkel, hanem pengével, ronggyal, szivaccsal alkotta meg - idézték fel a közleményben.

A közlemény szerint Keserü Ilona Közelítés emléke című képe különleges reprezentációja a művész egyik legizgalmasabb korszakának, kikiáltási ára pedig 6 millió forint, míg a Felszálló hangzat című festmény 13 millió forinttól találhat új gazdára. Ezen az alkotáson vízszintes színsávok adnak hátteret a felfelé haladó két színfolt-csoportnak, amelyek - a mű címéből kiindulva - zenei akkordokként is értelmezhetők.

Fajó János: Piskóták III. című műve a művész egyik első olyan festménye, amelyen az ikonikussá vált babapiskóta-formát használta

Fajó János Piskóták III. című, örömöt sugárzó, lüktető hatású képe a művész egyik első olyan festménye, amelyen az ikonikussá vált babapiskóta-formát használta. A nagyméretű, múzeumi rangú kép kikiáltási ára 10 millió forint, de Fajó János egy "piskótás" térplasztikával is képviselteti majd magát az árverésen.

Kassák Lajos Kompozíció No.3. című képe 1960-an született, és zsúfolt színvilágával hidat képez az európai konstruktivizmus és a magyar táj- és atmoszférafestők között. A kép kikiáltási ára 24 millió forint. Mint írják, Lakner László szürnaturalista korszakának darabjai ritkán kerülnek kalapács alá a hazai műtárgypiacon, ezért a gyűjtőknek igazi csemege lehet a 7,5 millió forintról induló Csendélet című kép.

A galéria tavaszi aukcióján szereplő összes mű ingyenesen megtekinthető április 11-22. között a 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. szám alatt.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.