A Magyar Mozgókép Fesztivál programszervezésénél fontos szempont, hogy minden filmnek a maga közönségét kell megtalálni - interjú Csáky Attila fesztiváligazgatóval
A nemzet aranyai című film gálavetítésével kezdődik június 7-én és négy napon át tart a hazai filmek ünnepe, a Magyar Mozgókép Fesztivál. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program szervezésében, a Magyar Filmakadémia védnökségével három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet láthatnak a filmbarátok jelképes ötszáz forintos áron. Csáky Attilával, 30 éves filmszakmai múlttal rendelkező, idén kinevezett fesztiváligazgatóval beszélgetünk a közelgő esemény apropóján arról beszélgetünk többek közt, hogy idén milyen helyszíneken varázsolja el a nézőket a hazai filmgyártás idei termése, de szóba kerül az is, hogy vajon miért vált az utóbbi évek kedvelt műfajává a sportfilm?
LSZF- 061.HU
Milyen konkrét célokkal, elképzelésekkel vágtak bele az idei fesztivál szervezésébe? Milyen tanulságokat sikerült levonni az első kettőből?
Veszprém idén tölti be az Európa Kulturális Fővárosa címet, így eleve nagy figyelmet kap a fesztivál, így természetesen mi is kiemelten foglalkozunk vele, két esztendő tapasztalatával vágtunk neki. Azt gondolom erről az eseménysorozatról, hogy ez a magyar mozgókép ünnepe, egyfajta összegzés, amikor az elmúlt egy év hazai filmtermését nézzük, vetítjük, ünnepeljük. Közel száz filmmel találkozhat a nagyérdemű, például premierek, díszbemutatók, szabadtéri vetítések, versenyfilmek formájában. A célunk mindenképp az, hogy a fókuszban a magyar film, a filmkészítés és a magyar filmnézés szeretete és öröme álljon. Lesznek közönségtalálkozók, ahol a filmrajongók a hazai mozizás sztárjaival futhatnak össze, de nem maradnak el a szakmai kerekasztal beszélgetések sem. A filmművészetet számos más attrakció kíséri, így lesznek gasztroprogramok, családi rendezvények, koncertek, például filmesek állnak a DJ pult mögé, de kiállításokkal is körülöleljük a eseménysort.
A filmfesztivál ideje alatt a lehető legváltozatosabb színtereken tartanak vetítéseket, a strandtól a multiplexig. Miért döntöttek így, ez milyen plusz élményt adhat a nézőknek?
Minden filmnek valahogy a maga közönségéhez kell eljutni, és ezt mindig figyelembe vesszük, amikor a fesztivál programját összeállítjuk, akár a helyszínválasztással is. A fesztivál honlapján látható, hogy milyen változatos helyekre szerveztünk vetítéseket. A nagyobb eseményeket, zajosabb, látványos premiereket a fesztiválpalotának kinevezett veszprémi Hangvillában tartjuk, de aki egy kis régimódi kertmozizásra, a balatoni szellő simogatására vágyik, annak ajánljuk például a füredi Tagore sétányon vagy a balatonalmádi strandon rendezett vetítéseket, utóbbinál például gyerekeknek szánt mozizás is lesz.
A fesztivál A nemzet aranyai film vetítésével startol, amely egy sport dokumentumfilm. Ön szerint minek köszönhető az, hogy az utóbbi években a sport a hazai filmgyártásban ilyen hangsúlyt kapott? Elég csak a Hosszú Katinkáról, Szilágyi Áronról vagy a legendás Keleti Ágnesről forgott alkotásokra gondolni.
Ez egy jó kérdés, amelyet a fesztivál egyik legfontosabb szakmai kerekasztal beszélgetésében is körül fogunk járni, mivel valóban a sport és a mozgókép az elmúlt években erősen összekapaszkodott. Szerintem egyrészt egy sportolói életútban, pályafutásban nagyon sok tanulság van, ami extrán inspirálhatja a filmes alkotókat, ugyanis egy- egy ilyen történet kibontása nagyon komplex dolog, másrészt a sporton keresztül nagyon sok nézőhöz el lehet jutni, minden második ember valamilyen kapcsolatban van vele, szereti, műveli, érdekli, így a film jól forgalmazható lesz.
A fesztivál egyik nagy visszatérője az 1989-ben készült Szürkület című alkotás, amelynek a felújított verzióját a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. Miért választották be a programba?
A felújított, restaurált filmeknek nagyon nagy reneszánsza van most, ugyanis ezek az alkotások a digitális technológiák térhódításával picit feledésbe merültek jó pár évre. Különös atmoszférája van ezeknek a filmeknek, amit most újra felfedezett magának a filmszerető ínyenc közönség, hála a filmek restaurálásának, és óriási siker övezi ezeket a vetítéseket.
Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének motívumain alapszik Fehér György 1989-ben készült ikonikus alkotása. A Haumann Péter által megformált felügyelő egy gyermekgyilkosság-sorozat elkövetője után nyomoz, az elsőszámú gyanúsított öngyilkosságát követően azonban hamarosan lezártnak tekinti az ügyet. Nyomozótársa szerint ugyanakkor a gyilkos még él, ezért kibérel egy benzinkutat, ahol egy kislányt felhasználva akarja csapdába csalni a tettest. A kivételes műgonddal készült alkotásban a fordulatos cselekmény helyett a köd és a szürkeség a meghatározó. Ez a különleges, apokaliptikus atmoszféra a bűneset és a nyomozás által kiváltott lelki terhek pontos vizuális tükre. Jellegzetes kortárs zenéjét, amelyet speciális, felerősített zörejezés, tengeralattjáróra emlékeztető búgó hangok jellemeznek, Vidovszky László, az Új Zenei Stúdió egyik vezéralakja komponálta. Az alkotásban Tarr Béla konzultánsként vett részt, az áramlatot elindító Kárhozat mellett a korszak filmművészetét jelentősen meghatározó „fekete széria” legmarkánsabb darabja lett. A Szürkület különdíjat nyert a Magyar Filmszemlén, majd 1991-ben a locarnói fesztiválon Gurbán Miklós operatőri munkáját ismerték el Bronz Leopárddal.
Szakmai megmérettetés is tartozik a Magyar Mozgókép Fesztiválhoz, kérem pár gondolatban foglalja össze, hogy hogyan lehet nevezni, mik a legfőbb kategóriák, és hogyan néz ki a zsűrizés idén?
A fő kategóriák a játékfilm, a televíziós film valamint a sorozat, dokumentumfilm, abból is rövid és hosszú, egész estés dokumentumfilm, animáció és a kisjátékfilm. Utóbbi általában a fiatalok, illetve a kísérletezés terepe, a szárnybontogatás időszaka, egyfajta üzenet a jövőnek. Ezekben a kategóriákban ítélik oda a legjobb film díját, ám külön hangsúlyoznám, hogy a mozgóképes szcéna háttér szakembereit is elismerjük, mint például a legjobb operatőri, sminkes vagy látványtervezői munka. A fesztiválon az életműdíjasok kiemelt szerepet játszanak, ugyanis munkásságukat klasszikus alkotásokkal idézünk meg. A nemzetközi trendekhez igazodva, egyben visszanyúlva a tradíciókhoz, idén ötfős szakmai zsűri díjazza a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar mozgókép díjakkal. Teszik mindezt azután, hogy az előzsűri közel kétszáz nevezett alkotásból választotta ki a versenyfilmeket és a Mozgókép Díjak jelöltjeit, melyeket a napokban bejelentenek a szervezők. A Magyar Mozgókép Díjak nyerteseiről Bakos Katalin, Dobó Kata, Pesti Ákos, Vecsernyés János és Koltai Lajos zsűrielnök döntenek majd.
A fő kategóriák a játékfilm, a televíziós film valamint a sorozat, dokumentumfilm, abból is rövid és hosszú, egész estés dokumentumfilm, animáció és a kisjátékfilm. Utóbbi általában a fiatalok, illetve a kísérletezés terepe, a szárnybontogatás időszaka, egyfajta üzenet a jövőnek. Ezekben a kategóriákban ítélik oda a legjobb film díját, ám külön hangsúlyoznám, hogy a mozgóképes szcéna háttér szakembereit is elismerjük, mint például a legjobb operatőri, sminkes vagy látványtervezői munka. A fesztiválon az életműdíjasok kiemelt szerepet játszanak, ugyanis munkásságukat klasszikus alkotásokkal idézünk meg. A nemzetközi trendekhez igazodva, egyben visszanyúlva a tradíciókhoz, idén ötfős szakmai zsűri díjazza a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar mozgókép díjakkal. Teszik mindezt azután, hogy az előzsűri közel kétszáz nevezett alkotásból választotta ki a versenyfilmeket és a Mozgókép Díjak jelöltjeit, melyeket a napokban bejelentenek a szervezők. A Magyar Mozgókép Díjak nyerteseiről Bakos Katalin, Dobó Kata, Pesti Ákos, Vecsernyés János és Koltai Lajos zsűrielnök döntenek majd.
A nevezésekből hogy látják, mennyire lett ez a magyar mozgóképes szakma számára egy presztízs megmérettetés?
Az ilyesfajta nemzeti filmmustráknak több évtizedes hagyománya van, csak épp időről- időre másképp nevezik őket. Azt hiszem egy szakmai díj mindig nagy presztízzsel jár az alkotóknak.
Csáky Attila, a Magyar Mozgókép Fesztivál igazgatójaVilágszinten óriási harc folyik a nézőkért a mozik és a streamingszolgáltatók között. Egy-egy ilyen fesztivál mennyiben segíthet a mozik életben tartásában?
Az alkotók részéről azt hiszem az a legfontosabb, hogy a film eljusson a nézőhöz. Egy- egy munkába azért vágnak bele, hogy azt minél többen lássák. Így, ebből a szempontból szerintem nem beszélhetünk harcról, itt nincs rangsor, hogy melyik az előkelőbb szakmailag, a mai világban mindkettő szintér fontos. A lényeg, hogy az alkotások utat találjanak maguknak.
Említette, hogy Veszprém csak idén tölti be az Európa Kulturális Fővárosa státuszt, ennek tükrében a jövőben elhagyja a térséget a fesztivál?
Szerintem ez a térség a vízparti hangulattal, a szép városi környezettel tökéletesen igazodik az évszakhoz, így kiváló otthont biztosít ennek az rendezvénynek. Ezt szerintem így kell folytatni, bár egy- egy eseménynél nem a helyszín a legsarkalatosabb kérdés, hanem a finanszírozás, ám az elmúlt három évben azon munkálkodtunk, hogy ez jelen keretek között mehessen tovább.
