Pesti Srácok

100 éve született Reigl Judit - Kiállítással tisztelegnek a világhírű festőművész előtt

Kiállítással tiszteleg a száz éve született Reigl Judit előtt a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts Galéria, melynek A "Négy Apostol" Rómában 1947-48 - Reigl és barátai címmel keddtől látható tárlata a Párizsban világhírűvé lett képzőművész és alkotótársai korai műveit mutatja be.

MTI

A kiállításon több mint 70 éve lappangó, eddig a magyar közönség előtt ismeretlen alkotások, Reigl Judit, Bíró Antal, Böhm Lipót Poldi és Zugor Sándor vagyis a "Négy Apostol" korai művei szerepelnek - tájékoztatott a Kálmán Makláry Galéria. Közleményük szerint a most bemutatott munkák 1947-48-ban készültek, amikor a Szőnyi István tanítványaiként indult művészek ösztöndíjasként éltek Olaszországban.

PestiSracok facebook image
Reigl Judit: Robbanás (Forrás: Kieselbach Galéria)

A rövid ideig tartó időszak először adott alkalmat a fiatal alkotók számára a nyugat-európai mellett a reneszánsz és a bizánci művészet tanulmányozására, amely mélyen megérintette őket és megtermékenyítette gondolkodásukat. A több mint 40 bemutatott alkotáson keresztül érezhető szoros barátságuk és hatásuk egymásra, ahogy fiatalon a saját festői nyelvezetüket és útjaikat keresték pályájuk legelején - emlékeztetnek a szervezők.

Mint a közlemény kiemeli, a "Négy Apostol" történetével a magyar művészettörténet eddig nem foglalkozott. Az aczéli kultúrpolitika idején a hazájában maradt Böhm Lipót Poldi a "tűrt kategóriába" került, míg három társa a tiltott kategóriába tartozott. Reigl Judit és Bíró Antal ugyanis Franciaországba emigrált, Zugor Sándor pedig 1956 után az Egyesült Államokban találta meg azt a szabadságot, amely művészete kiteljesedését biztosította.

Reigl Judit: Egy test többesszámban

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1950-ben hagyta el Magyarországot, és Párizst választotta otthonául. Alkotásai mára több mint 30 múzeum - mások mellett a New York-i MoMA, Metropolitan és Guggenheim Múzeum, a párizsi Centre Pompidou a londoni Tate Modern vagy a Magyar Nemzeti Galéria - gyűjteményeit gazdagítják világszerte.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.