Pesti Srácok

94. Ünnepi Könyvhét - 170 kiállító a rendezvényen

Idén 170 kiállító kötetei mellett számtalan könyvbemutató, dedikálás, beszélgetés, koncert és egyéb program várja a közönséget a 94. Ünnepi Könyvhéten június 8. és 11. között a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.

MTI

A könyvhét immár hagyományos módon terjeszkedik a Vörösmarty téren túl a Vigadó térre és a Duna-korzóra is. Új jelenség azonban, hogy a 146 pavilonban megjelenő 170 kiállító között egyre több az olyan, amely nem könyvkiadó, de rendszeresen folytat ilyen tevékenységet is - mondta el a rendezvénysorozat keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.

PestiSracok facebook image

Gál Katalin felhívta a figyelmet a könyvhét gazdag programkínálatára: a Vörösmarty téren és a Vigadó téren felállított színpadokon és a könyves pavilonoknál négy nap alatt több mint 60 könyvbemutató, csaknem 1000 dedikálás, beszélgetések, kézműves foglalkozások, koncertek és egyéb, "könnyedebb" esti programok várják az érdeklődőket.

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója a Budapest 150 és az annak keretében elindult Könyvfőváros 2023 programsorozatokról szólt. A Budapesti Történeti Múzeum például új kiállítással jelentkezett, Budapest Főváros Levéltára (BFL) gondozásában készül Budapest monográfiája, az FSZEK pedig vándorkiállítást indít. A Budapest 150 talán legszerteágazóbb projektje a Könyvfőváros 2023 program, amely már áprilisban megkezdődött a Petőfi200 Emlékkönyvtár átadásával - emelte ki. A Könyvfőváros önálló pavilonnal és saját programokkal lesz jelen a könyvhéten is, az érdeklődők itt az FSZEK-ba is kedvezményesen iratkozhatnak be - jegyezte meg Fodor Péter.

Gáspár Máté, a projekt vezetője a készülő Budapest Nagyregényről szólva elmondta, hogy a 23 kerületből álló főváros történeteit szeretnék összefűzni 23 kortárs magyar író közreműködésével. A jubileumi kötet a főváros születésnapján, a november 17-i Budapest Napon jelenik meg, de a szerzők már az Ünnepi Könyvhéten rendezett beszélgetéseken beszámolnak munkájukról - közölte.

Orosz Márton művészettörténész, a Vasarely Múzeum igazgatója, a Szép Magyar Könyv 2022 verseny zsűrijének elnöke felidézte, hogy a díjak odaítéléséről ezúttal is az MKKE által felkért szakmai zsűri döntött. Idén 66 kiadó vett részt a versenyen nyolc kategóriában összesen 135 kötettel - tette hozzá. Könyvsorozat kategóriában a díjat a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata, szépirodalom kategóriában pedig a Tea Kiadó Mysterium dell' arték s egy fekete daljáték című kötete kapta.

Gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában a Kerek élet fája című kötet (Lampion Könyvek), míg az ismeretterjesztő művek között a Városháza Kiadó Nagykörút című kiadványa lett a győztes. A Terc Szakkönyvkiadó a szakkönyv kategória első helyét szerezte meg A Miskolci Építész Műhely című kötetével; a legszebb múzeumi művészeti könyvnek A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén című kiadványt (Ludwig Múzeum) választotta a zsűri. Művészeti könyvek kategóriában az Equibrilyum Kiadó nyert LUGO Graffiti. Read the Signs című albumával, míg a Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című katalógusáért kapott különdíjat. Az illusztrációkat elismerő kategóriában megosztva érdemelte ki az első díjat a Hol készül a művészet? című művészettörténeti böngésző (Csimota Kiadó) és a Ki korán kel... szólások és közmondások a pénzről című kötet (Pallasz Athéné Könyvkiadó).

A köztársasági elnök különdíját a Tortoma Kiadó Ferencesek főztje - Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kiadványa, a miniszterelnök különdíját pedig a Méry Ratio Kiadó és a Pro Minoritate Alapítvány Matl Péterről szóló albuma kapta.

A főpolgármester különdíjával a HVG Könyvek Frida és Gubanc Budapesten című ifjúsági könyvét, a Magyar Tudományos Akadémia különdíjával a Bellibro Kiadó Tabán - fényképek, történetek című albumát, míg a Magyar Művészeti Akadémia különdíjával a HAP Tervezőiroda Kft. A rózsaszín Zsolnay című kiadványát ismerték el. A Ludwig Múzeum még egy elismerést érdemelt ki: a (Script:Abstract): Frey úr ír című kötetért a Tamás László-díjjal jutalmazták. A Szép Magyar Könyv verseny díjait az Ünnepi Könyvhét június 8-i megnyitóján adják át.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.