Pesti Srácok

94. Ünnepi Könyvhét - 170 kiállító a rendezvényen

Idén 170 kiállító kötetei mellett számtalan könyvbemutató, dedikálás, beszélgetés, koncert és egyéb program várja a közönséget a 94. Ünnepi Könyvhéten június 8. és 11. között a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.

MTI

A könyvhét immár hagyományos módon terjeszkedik a Vörösmarty téren túl a Vigadó térre és a Duna-korzóra is. Új jelenség azonban, hogy a 146 pavilonban megjelenő 170 kiállító között egyre több az olyan, amely nem könyvkiadó, de rendszeresen folytat ilyen tevékenységet is - mondta el a rendezvénysorozat keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.

PestiSracok facebook image

Gál Katalin felhívta a figyelmet a könyvhét gazdag programkínálatára: a Vörösmarty téren és a Vigadó téren felállított színpadokon és a könyves pavilonoknál négy nap alatt több mint 60 könyvbemutató, csaknem 1000 dedikálás, beszélgetések, kézműves foglalkozások, koncertek és egyéb, "könnyedebb" esti programok várják az érdeklődőket.

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója a Budapest 150 és az annak keretében elindult Könyvfőváros 2023 programsorozatokról szólt. A Budapesti Történeti Múzeum például új kiállítással jelentkezett, Budapest Főváros Levéltára (BFL) gondozásában készül Budapest monográfiája, az FSZEK pedig vándorkiállítást indít. A Budapest 150 talán legszerteágazóbb projektje a Könyvfőváros 2023 program, amely már áprilisban megkezdődött a Petőfi200 Emlékkönyvtár átadásával - emelte ki. A Könyvfőváros önálló pavilonnal és saját programokkal lesz jelen a könyvhéten is, az érdeklődők itt az FSZEK-ba is kedvezményesen iratkozhatnak be - jegyezte meg Fodor Péter.

Gáspár Máté, a projekt vezetője a készülő Budapest Nagyregényről szólva elmondta, hogy a 23 kerületből álló főváros történeteit szeretnék összefűzni 23 kortárs magyar író közreműködésével. A jubileumi kötet a főváros születésnapján, a november 17-i Budapest Napon jelenik meg, de a szerzők már az Ünnepi Könyvhéten rendezett beszélgetéseken beszámolnak munkájukról - közölte.

Orosz Márton művészettörténész, a Vasarely Múzeum igazgatója, a Szép Magyar Könyv 2022 verseny zsűrijének elnöke felidézte, hogy a díjak odaítéléséről ezúttal is az MKKE által felkért szakmai zsűri döntött. Idén 66 kiadó vett részt a versenyen nyolc kategóriában összesen 135 kötettel - tette hozzá. Könyvsorozat kategóriában a díjat a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata, szépirodalom kategóriában pedig a Tea Kiadó Mysterium dell' arték s egy fekete daljáték című kötete kapta.

Gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában a Kerek élet fája című kötet (Lampion Könyvek), míg az ismeretterjesztő művek között a Városháza Kiadó Nagykörút című kiadványa lett a győztes. A Terc Szakkönyvkiadó a szakkönyv kategória első helyét szerezte meg A Miskolci Építész Műhely című kötetével; a legszebb múzeumi művészeti könyvnek A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén című kiadványt (Ludwig Múzeum) választotta a zsűri. Művészeti könyvek kategóriában az Equibrilyum Kiadó nyert LUGO Graffiti. Read the Signs című albumával, míg a Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című katalógusáért kapott különdíjat. Az illusztrációkat elismerő kategóriában megosztva érdemelte ki az első díjat a Hol készül a művészet? című művészettörténeti böngésző (Csimota Kiadó) és a Ki korán kel... szólások és közmondások a pénzről című kötet (Pallasz Athéné Könyvkiadó).

A köztársasági elnök különdíját a Tortoma Kiadó Ferencesek főztje - Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kiadványa, a miniszterelnök különdíját pedig a Méry Ratio Kiadó és a Pro Minoritate Alapítvány Matl Péterről szóló albuma kapta.

A főpolgármester különdíjával a HVG Könyvek Frida és Gubanc Budapesten című ifjúsági könyvét, a Magyar Tudományos Akadémia különdíjával a Bellibro Kiadó Tabán - fényképek, történetek című albumát, míg a Magyar Művészeti Akadémia különdíjával a HAP Tervezőiroda Kft. A rózsaszín Zsolnay című kiadványát ismerték el. A Ludwig Múzeum még egy elismerést érdemelt ki: a (Script:Abstract): Frey úr ír című kötetért a Tamás László-díjjal jutalmazták. A Szép Magyar Könyv verseny díjait az Ünnepi Könyvhét június 8-i megnyitóján adják át.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.