Meghalt Máthé Erzsi

Máthé Erzsi évek óta visszavonultan élt, életkora és betegsége miatt folyamatos orvosi ellátásra, ápolásra szorult. Színésztársai, egykori kollégái mindvégig tartották vele a kapcsolatot, barátai látogatták, telefonon beszéltek vele. A Nemzet színésze május 8-án este csendben elaludt – értesült az Index a család egyik barátjától. Máthé Erzsi május 16-án lett volna 96 éves.

Máthé Erzsi 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Erzsi néven. Családjával nagy szegénységben nőtt fel, úgynevezett barlanglakásban laktak. Később kaptak lakást, de a II. világháború után, mivel svábok voltak, elvették az otthonukat és kitelepítették őket. Máthé Erzsi a nehéz gyerekkori éveknek tudta be, hogy maga is kemény nő lett, még a hangját is megkeményítette, de ez csak védekezés volt, mondta, így leplezte a gyengeségét, az esendőségét.

1945-1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának hallgatója, ahol Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda volt a mestere. A felvételin Ady Endre A halál rokona vagyok című versét mondta el, mert csak drámai verseket ismert, olyanokat, amilyen az élete volt. A Színművészeti Főiskolára már nem sikerült bejutnia, ennek ellenére egymás után kapta a szerepeket. 1949-ben a Nemzeti Színházban beugrott Szörényi Éva helyére az egyik darabban, amelyet Major Tamás rendezett. Major mondta neki, hogy Mertz Erzsi néven nem lehet színésznő, akkor lett Máthé Erzsi.

A színiiskola elvégzése után, 1948-ban a Vígszínház szerződtette, majd a következő évadban Szendrő József – későbbi férje – Pécsre hívta. A színésznő mindössze 22 éves volt, amikor megismerkedtek. Kisfiuk egy éves korában agyhártyagyulladásban meghalt, Máthé Erzsi ezt soha nem tudta feldolgozni. Második férjével, Bíró László mérnökkel annak haláláig éltek együtt.

A Pécsi Nemzeti Színház (1949–1952) után 1952 és 1983 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1952-ben, Szendrő Józseffel való válása után került a Gellért Endre-vezette Nemzetibe, ahol három évtizeden át játszott. Emlékezetes alakítása volt többek között Az ember tragédiája Évája, a Bánk bán Gertrudisa, a Lear király Gonerilje, a Liliomfi Kamillája, a Téli rege Paulinája.

Gobbi Hilda azt mondta rá, hogy mindent el tud játszani, és valóban, volt cseléd, királynő, szobalány, komika és parasztasszony is. Sokoldalú művész volt, alkati adottságai – királynői tartása és mély, zengő orgánuma – tragikus szerepek megformálására predesztinálták, és különösen pályája kezdetén több klasszikus hősnőt játszott, ugyanakkor humora, karikírozó képessége vígjátékokban, komédiákban is nagyszerűen érvényesült.

1983-ben alapító tagként követte Zsámbéki Gábort és Székely Gábort a Katona József Színházba, ahol a nevéhez többek között Pirandello Ma este improvizálunk, Koltès Roberto Zucco, Shakespeare Szeget szeggel, García Lorca Bernarda Alba háza, Parti Nagy Lajos Mauzóleum, Spiró György Az imposztor és Koccanás, Vinnai András Motel, Goldoni Mirandolina és A karnevál utolsó éjszakája című darabjaiban. 2012-ben lépett utoljára színpadra.