Pesti Srácok

"Most érezhetem magam először főigazgatónak" - Ókovács Szilveszter a 061.hu-nak

"Most érezhetem magam először főigazgatónak" - Ókovács Szilveszter a 061.hu-nak

A hosszú pályáztatási folyamat és számos találgatás után pénteken kiderült, ki vezetheti tovább az Operaházat. Csák János kulturális és innovációs miniszter ismét Ókovács Szilvesztert választotta, hogy a 2023–2028-as ciklusban betöltse a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségét. Ókovács a a bejelentés után a 061.hu-nak azt mondta, először érezheti magát igazán főigazgatónak, hiszen az elmúlt ciklusban négy és fél éven keresztül zárva volt az Operaház, az azt megelőző évek pedig arról szóltak, hogy létre kell hozni, vagy föl kell javítani magát a keretrendszert. "Ez most megvan, ennek az oroszlánrésze megtörtént, így végre hozzá lehet fogni a normál színházi működéshez", fogalmazott.

MM - 061.hu

A főigazgatói posztra tizenegyen jelentkeztek, akiket a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért bizottság április 26–27-én hallgatott meg. Az Index akkor forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a finisben Kesselyák Gergely, Miklósa Erika és Vadász Dániel maradt, Ókováccsal tehát nem számoltak, Csák János kulturális és innovációs miniszter azonban ismét neki szavazott bizalmat.

"Óriási felelősség, hogy ki az Opera intendánsa"

PestiSracok facebook image

Csák János a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kitűnő pályázatok érkeztek be, mint mondta, a pályázatoknál csak a bíráló bizottság volt kitűnőbb, méltatva így munkájukat. "Óriási verseny alakult ki, és amikor ilyen verseny elé nézünk, akkor jó meghatározni a szempontokat. A legfontosabb, hogy az Opera a magyar művészeti világ királynője, egy olyan kiemelkedő intézmény, ahol a magyar és a nemzetközi magas színvonalú kulturális termékek, operák, balettek, táncművek megjelenhetnek. Az Opera az a hely, ahol nyelvi korlátok nélkül összekötődik a magyar és a nemzetközi életvilág", fogalmazott a miniszter.

Kiemelte, hogy az Opera nem szigetként működik, hanem "van egy ökoszisztéma körülötte, amelyben benne van a Zeneakadémia, a Müpa, az Operett és a Táncművészeti Egyetem is". Célként fogalmazta meg, hogy ebben az ökoszisztémában partnerként dolgozzanak az intézmények vezetői, annak érdekében, hogy minél inkább előtérbe kerülhessenek a magyar tehetségek, s hogy világszínvonalú előadásokat születhessenek. Az Opera egy központ: a zene, a színjátszás, a tánc és az énekművészet központja, ezért, mint mondta, óriási felelősség, hogy ki az Opera intendánsa.

A jelöltek kiválasztásánál fontos volt a beágyazottság, ami a szakmai és vezetői tapasztalatot jelenti. "A másik fontos szempont pedig az volt, hogy a győztes a válságidőszakban is el tudja vezetni a hajót” – fogalmazott Csák János. Ezek alapján döntött úgy, hogy Ókovács Szilveszter igazgathatja tovább az Operát.

- mondta Ókovács Szilveszter a közbeszédet hónapok óta uraló igazgatóválasztási procedúráról, és annak sajtóvisszhangjairól.

"Végre hozzá lehet fogni a normál színházi működéshez"

A főigazgatót arról is kérdeztük, milyen súlypontok mentén tervezi a következő öt évet, tervez-e valami merőben mást a folytatásban:

"Merőben mást csak abban látok, hogy talán most érezhetem magam először főigazgatónak, abban az értelemben, hogy már nem kell létrehozni azokat a kereteket, amelyekben játszunk", mondta.

-fogalmazott az Operaház főigazgatója.

Minőség vagy mennyiség?

A repertoártervezéssel kapcsolatban Ókovács azt mondta, természetesen a minőségre törekszenek.

"De ne higgye senki, hogy egy ekkora intézménynek keveset kell játszania ahhoz, hogy minőséget adjon, mert nagyon sok művészünk van, jól be lehet illeszteni a munka szervezését a munkarendbe, tehát attól még, hogy nem vagyunk olyan mélyen, mint más európai országok egy-egy színháza, ami húszat, harmincat, ötvenet játszik egy évben, attól még tudunk jót is játszani. A kettő nem áll ellentétben egymással", húzta alá a főigazgató.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.