Pesti Srácok

"Olyan kommunikációja volt a színpadon, ami lenyűgözte a közönséget" - Tátrai Tibor a Török Ádám-emlékkoncertről

"Olyan kommunikációja volt a színpadon, ami lenyűgözte a közönséget" - Tátrai Tibor a Török Ádám-emlékkoncertről

Eredetileg május 8-án életműkoncertet tervezett Török Ádám, halála miatt azonban ez az esemény elmaradt. Később Dani, Török Ádám fia, felhívta Németh Alajost, mondván, "ne hagyjátok fater örökségét elveszni". Ekkor kezdték el szervezni az emlékkoncertet, amelyet június 8-án csütörtökön tartanak az Erkel Színházban. Az eseményről Tátrai Tibort kérdeztük, éppen Artisjus-díja átvétele után, ugyanis godfater. nevű szupergroupját választották az év produkciójának. Az eseményen Török Ádámot posztumusz díjazták, ő Artisjus-életműdíjat kapott.

MM - 061.hu

Áprilisban hagyott itt minket Török Ádám. Nagyon közeli a halála, mennyire nehéz így a koncertre fókuszálni?
Volt már egy interjúm ezzel kapcsolatban, mondtam is a srácnak, hogy én nem akarok senkinek a haláláról beszélni, mert azt elfogadni, hogy hetente egyszer-kétszer meghal egy barátom, nagyon nehéz.

PestiSracok facebook image

Korábban úgy fogalmazott, hogy Ádám olyan irányt vett a zenében, ami nem köthető az aktuális trendekhez, aki világ életében egyfajta rhythm and bluest játszott, és ha volt is, hogy kicsit más irányt vett a zenéje, alapvetően mindig a blueshoz nyúlt vissza. Miért volt különleges abban az időszakban ez a fajta zene?
Tulajdonképpen nem volt különleges, egyszerűen jó blues muzsikát játszott. Ez volt a lényeg: hogy jól muzsikáltak. Amikor az ember rhythm and bluest játszik, nem sok harmóniával, ahol a hangulat, a feeling kerül a középpontba, ilyenkor az a lényeg, hogy jól játsszon. Különleges attól volt, hogy olyan megjelenése volt a színpadon, olyan orgánuma, olyan kommunikációja volt, ami lenyűgözte a közönséget. Ádámmal sok egyéb felállásban is álltam színpadon a Minin kívül, és minden ilyen alkalmat nagyon szerettem vele, mert ahogy énekelt, kommunikált a közönséggel, az mindig tökéletes volt.

A Mini 1977-ben (Fotó: FORTEPAN - URBÁN TAMÁS)

Az, hogy generációkon átívelőt alkotott, akinek a zenéjéhez újra és újra visszanyúlunk, minek köszönhető?
Annak, hogy jól muzsikáltak. És persze ilyenkor kiderül, hogy mi mennyit ér. Vannak bizonyos helyzetek, amikor visszatekintünk, és akkor kiderül, hogy mi marad meg, és mi az, amire már nem is emlékszünk, mert értéktelennek tartjuk.

Ha jól tudom, amikor megismerte, akkor még nem is fuvolán játszott.
Igen, blockflötén, egy hosszú, egyméteres hangszeren játszott. 1968-at írunk ekkor.

És a Gyugyó név - ahogyan Ön is hívt - is egy hangszerhez köthető?
Igen. Ez egy olyan fuvola, amin nem billentyűk vannak, hanem olyan, mint egy pumpa, aminek a végén van egy kis rúd. És amikor ezt a rudat betolja, úgy emelkedik a hangja, ez meg pont úgy hangzik, hogy: gyugyó, gyugyó. Innen jön a Gyugyó név, ami egy ezredmásodperc alatt ragadt rá Ádámra, onnantól így hívtuk.

Török Ádám januárban a Magyar Zene Háza poptörténeti kiállításán (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Milyen számokat játszik a koncerten?
Németh Lojzi állította össze a műsort, azt, hogy milyen számok legyenek, és hogy a bandák milyen sorrendben játsszanak. Én Németh Karcsival, "Szivaccsal" (Balogh Jenő - a szerk.) és Németh Lojzival játszom majd, és Takáts Tomi fog énekelni. Két darabban vagyok benne, plusz a végén a búcsúnótában. Annak idején Ádámmal volt egy közös dalunk, aminek én írtam a zenéjét, ő meg a szövegét, ez az Apák és fiúk, és eljátsszuk a Vissza a városba című nótát is, ami akkoriban egy nagyon nagy dal volt.


Török Ádám, korunk egyik legjobb rock-blues fuvolistája, énekese, dal- és szövegírója, a műfaj hazai ősmotorja és kiemelkedő egyénisége április 18-án, 75 éves korában hunyt el. Több mint ötven éve tartó pályafutása során több mint 9000 koncertet adott itthon és külföldön, a stílus szinte minden fontos hazai eseményének részese volt – Bem rakpart, Ifjúsági Park, Tabán -, és a műfaj szinte minden élvonalbeli hazai és külföldi művészével játszott.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.