Elkezdődött Szent László király lovasszobrának felállítása Nagyváradon
Elkezdődtek kedden Szent László király lovasszobrának összeszerelési és felállítási munkálatai a nagyváradi várban - tájékoztatták az MTI-t a kezdeményezők. A nagyváradi önkormányzat és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös közleményében azt írta, hogy a lovasszobrot mintegy két hét alatt állítják fel a korábban elkészített talapzatra.
A szoboravatás időpontját ezt követően közlik.
„Ezzel a szoborral Nagyvárad kulturális öröksége új alkotással gazdagodik, amely az elismert művész, Deák Árpád munkája”
- írták.
Azt is közölték, hogy a Ronde Bosse Art Kft. képviselői kedden elkezdték az összeszerelési munkálatokat. Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelős tanácsosa az MTI-nek elmondta, hogy a lovasszobrot darabokban vitték be a vár területére, egészben ugyanis nem fért volna be a szűk középkori kapun. Elmondta: az avatás időpontjáról a szobor tulajdonosaként a püspökség az önkormányzattal egyeztetve dönt. A Maszol.ro szerint az egyik lehetséges időpont szeptember 12., mivel 1390-ben ezen a napon szentelték fel I. László király (1077-1095) első váradi szobrát, amelyet a kolozsvári Márton és György mesternek tulajdonítanak. Ezt 1660-ban a várat elfoglaló törökök beolvasztották. A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással „történelmi igazságot tesznek” a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák.
Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része - mondta. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Az 5,3 méter magas lovasszobor a Nagyváradon és Erdélyben több köztéri szobrot jegyző Deák Árpád alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek. A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállítandó alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni. A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, a Szent László-téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín. Az európai források alapján restaurált erődítmény a város fontos műemléke. Szent László itt építtette meg az első váradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vált és kultusza hatására utóbb több magyar uralkodót is e helyen helyeztek örök nyugalomra.
Forrás: MTI
