A Kúria megállapítása szerint nem sérült a barátnőjét lúggal leöntő orvos fellebbezéshez való joga – közölte Kónya István, a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese egy szerdai sajtótájékoztatón.
Kónya István a Kúria elmúlt fél éves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejezték az Alkotmánybíróság (Ab) által előírt felülvizsgálatot, és megállapították, hogy a bíróság alkalmazta átmeneti rendelkezés nem üresítette ki a vádlott másodfokú fellebbezésének valós jogi tartalmát. Az Ab februárban döntött arról, hogy alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény egyik átmeneti rendelkezése, amelyet a Kúria harmadfokú eljárásában alkalmazott. Ugyanis a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző törvény által megengedett másodfellebbezés – a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat – elbírálását a konkrét ügyben. Ezért az Ab megsemmisítette a támadott rendelkezést, és elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát. Az Ab nem foglalt állást a bírói döntés érdemi részéről. Kónya István hangsúlyozta: döntésében az Ab egy törvényi rendelkezés és nem bírósági határozat alkotmányellenességét mondta ki. Nem határozott tehát arról, hogy az alapügyben a rendes bíróságok által hozott bármely határozatot hatályon kívül kellene helyezni, vagy meg kellene semmisíteni. A Kúriának választ kellett adnia arra, hogy az átmeneti szabály mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna vagy sem, és arra jutott: nem hozott változást a döntésben az átmeneti szabály mellőzése.
A volt barátnője altestét lúggal leöntő orvos büntetőügyében 2018 nyarán hirdetett jogerős harmadfokú ítéletet a Kúria: az orvost 11 év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától. Az eljárás adatai szerint az akkor kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel az arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment. Megkötözte a nőt, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette és a fürdőkádban maró anyagot öntött az altestére. A lúg másod- és harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak. A megvádolt orvos mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját. Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2016-ban maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt a vádlottat négy év börtönre ítélte és öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, akit kilenc év szabadságvesztésre ítélt és végleg eltiltott foglalkozása gyakorlásától.
A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely 2018 februárjában újból 9 évre ítélte a vádlottat. Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és a személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre – ez volt a másodfellebbezés –, így harmadfokon újból a Kúriára kerülhetett az ügy. A Kúria az általa harmadfokon jogerősen kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban 2018 nyarán szóbeli indokolásában rámutatott: a megállapított cselekményekért 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek személye nagy veszélyt jelent a társadalomra. A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt. Az elítélt orvos jelenleg jogerős szabadságvesztés büntetését tölti.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS