Idén június 4-én is végigvonul az 1848 méteres nemzeti lobogónk Budapest belvárosán, az Andrássy úton, hogy a Hősök terén egy kokárdává álljon össze, ahol egy 400 méteres székely zászló öleli majd körbe, szimbolizálva az elszakított nemzetrészeket. A szervezők azonban nemcsak zászlóvivők jelentkezését várják: minden magyart szeretnének megszólítani, éljenek, tartózkodjanak bárhol a világon. Azt szeretnék, ha minél többen letöltenék a telefonjukra az általuk elkészített haranghangot, és a trianoni békediktátum aláírásának percében, magyar idő szerint 16 óra 32 perckor, egyszerre játszanák le a kétperces harangzúgást, függetlenül attól, ki, hol tartózkodik éppen. Ebből flashmobok készülnek, hirdetve a nemzeti összetartozást – mondta a PestiSrácok.hu-nak az immár hagyományos zászlófelvonultatás ötletgazdája, Szilágyi Ákos grafikusművész, Mikszáth-díjas szerkesztő. A zászlóvivők között idén a PestiSrácok.hu több munkatársa is ott lesz, a köszöntőt pedig főszerkesztőnk, Huth Gergely mondja. A rendezvény fővédnöke ezúttal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke lesz.
Székelyek már két évvel ezelőtt megkerestek azzal, hogy szeretnék a székely zászlót ennek a zászlóvitelnek valamilyen módon a részévé tenni. Így most az 1848 méteres nemzeti lobogónkhoz kapcsolódva egy 400 méter hosszú székely zászló is vonul majd, amit 400 ember fog vinni
– mondta lapunknak Szilágyi Ákos. Hozzátette, hogy a Hősök terére érve egy élő kokárdát alakítanak ki a piros-fehér-zöld zászlóból, és a székely zászló körbe fogja ölelni a piros-fehér-zöld kokárdát, szimbolizálva a külhoni magyarságot. A zászlóvivők 13 órától gyülekeznek az Operánál és 14 órától indul el a menet.
Lesz még egy csodálatos dísze ennek a rendezvénynek, ami eddig nem volt, lévén, hogy június 4-e összetartozásunk napja, 16 óra 32-kor, a trianoni diktátum aláírásának percében harangozni fogunk, de nem hagyományos haranggal, hanem az általam meghirdetett mobiltelefonos flashmob keretében
– mondta a főszervező.
A harang.info oldalra már feltöltöttek egy két perc hosszúságú haranghangot. Mindenkit arra kérnek, hogy látogasson el az oldalra és töltse le a telefonjára egyetlen gombnyomással ezt a harangzúgást.
Az a kérésem, hogy 16:32-kor ezt szólaltassák meg, bárhol legyenek a világon, itthon, külföldön. Lévén idén vasárnapra esik ez a jeles nap, a Kárpát-medencei magyarok sétáljanak be településeik főtereire és 16:32-kor emeljék a magasba saját harangjaikat. Lássuk, hányan teszik ezt velünk együtt. Így találjanak egymásra a jóakaratú emberek. Ez is a flashmob lényege, túl azon, hogy égbe kiáltsa közös békevágyunkat. Legyenek az utcán, vagy egy bevásárlóközpontban. Emeljék magasra a telefonjukat és harangozzanak. Persze lehet, hogy mindenki hülyének fogja őket nézni, eleinte. De abban bízom, hogy ha megértik miért, hogy mit szimbolizál ez a harangozás, hogy mi, magyarok mindannyian összetartozunk, mások is csatlakoznak és kisebb flashmobok alakulnak
– magyarázta Szilágyi Ákos. Emlékeztetett, hogy a mobiltelefonos harangozással a történelmi egyházak közös harangozását pótolják, ami hosszú éveken át gyakorlat volt, hogy a békediktátumok aláírásának időpontjában megszólaltak a harangok. 2012-ben Kovács Zoltán államtitkár szerette volna ezt a hagyományt feleleveníteni és partnerségre kérte a történelmi egyházakat, hogy harangozzanak újra a nemzeti összetartozás jegyében, de az egyházi vezetők elutasították a kérést, arra hivatkozva, hogy a harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
A történelembe visszatekintve, például a török időkben, hogyha egy kisfiút felküldtek a harangtoronyba, hogy nézze, pásztázza a horizontot, és ha egy felkerekedő porfelhőben komoly porzást talál ott látni, turbános embereket lát közeledni, akkor nagyon erősen verje félre a harangot, de akkor is tegye meg, hogyha kigyullad az istálló és a lovakat kell menteni, függetlenül ezt mindenféle liturgiától. De nem akartam, akarok vitát gerjeszteni, inkább úgy gondoltam, vegyük saját kezünkbe – ez esetben szó szerint – a dolgot. Harangunk ugyan nincs, de mindenkinek van mobiltelefonja
– mondta az ötletgazda. Hangsúlyozta, hogy még plusz csodája is van a dolognak, hiszen ha nemcsak hallgatjuk a harangzúgást, akkor tevőlegesen is hozzájárulunk ehhez a harangozáshoz. Szilágyi Ákos szerint egyébként is minden okunk megvan most félreverni a harangokat: egyszerre ég az istálló és egyszerre jönnek a törökök, itt van a háború a szomszédunkban és a harmadik világháború szele már megérintett bennünket.
Éppen ezért is mondtuk azt, hogy a mi harangjaink legyenek a béke harangjai is az összetartozás mellett. Tehát ez a harangozás, ez az összetartozás békeharangjai címet viseli
– fogalmazott. A harang.info oldal abban is segítséget nyújt, hogy a világ melyik részén mikor kell harangozni, hogy azok a harangok valóban egy időben szólaljanak meg. Szilágyi Ákos reméli, hogy valóban az egész világra kiterjed idén az akció és az összmagyarság összehajolása lesz. Idézte Máté evangéliumát, miszerint:
Hogyha ketten az én nevemben összeülnek és valamit kérnek tőlem, akkor az megadatik.
A filmes, grafikusművész megjegyezte: véleménye szerint az emberi döntés már megszületett a körülöttünk zajló háború kapcsán, de mégiscsak azt mondják, ember tervez, Isten végez. Ezért kell Istenhez fordulni és őbenne bízni, ha békét áhítunk:
Az is megeshet, aminek most kisebb esélye látszik, hogy valamilyen csoda folytán tűzszünet, vagy valamilyen béke születik. A mi harangozásunk a kérés hangjával fog zúgni, olyan hangosan, hogy azt a Holdról is meghallják, hogy klasszikust idézzek.
Szilágyi Ákos arra kéri az iskolák, intézmények vezetőit, polgármestereket szerte a Kárpát-medencében, hogy csatlakozzanak csoportosan is az akcióhoz, töltsék le a harangzúgást és szólaltassák meg azt, ki-ki az ő időzónájának megfelelően, Stockholmtól Munkácsig.
Várják továbbá június 4.-re a zászlóvivők jelentkezését, immár nemcsak a nemzeti lobogó, hanem a székely zászló vonultatásához is. A zászlóvivők a https://1848.magyartrikolor.hu oldalon jelentkezhetnek. A részvétel díja 3000 forint, amelyért cserébe egy könyvet is kapnak a jelentkezők. Ennek az oka elsősorban még csak nem is az, hogy állami támogatás nélkül, önköltségből valósítják meg évről évre a rendezvényt, hanem az, hogy aki jelentkezett, valóban meg is jelenjen a helyszínen.
Ahogy a régi időkben mondták: letették a garast valami mellett. A mondás annak idején is azt jelentette, hogy aki valami mellett letette a garast, az azt az ügyet komolyan gondolta. Valóban gigantikus zászlót vonultatunk végig a belvároson, és ahhoz, hogy a flashmobunk jól sikerüljön, arra az 1848 plusz 400 emberre szükségünk van a közös megmozduláshoz
– húzta alá Szilágyi Ákos.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS