2004. december 5-én tartották Magyarországon a kórházprivatizációról és a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazást. A kampány során a nemzeti oldal a könnyített honosítás mellett, a balliberális pedig – élén az MSZP-vel és az akkori miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel – ellene foglalt állást. Míg a Fidesz a trianoni szétszakítottság utáni nemzetegyesítés eszközeként emlegette a magyar állampolgárság kiterjesztésének könnyített lehetőségét, addig Gyurcsányék huszonhárom millió román munkavállaló megjelenésével, a szociális és egyéb ellátási rendszerek összeomlásával riogatta a szavazópolgárokat.
Az ominózus napon csupán 1,5 millió ember számára jelentett valamit a nemzeti összetartozás, a Kárpát-medencei magyarság sorsa. Ennyien voksoltak ugyanis igennel arra a kérdésre, hogy a törvényhozás alkosson-e jogszabályt az állampolgárság könnyített kiterjesztésére vonatkozóan.
A PolgárPortál erdélyi szerzője így emlékezett a gyalázatos napra:
„Személyes élményeim a referendum eredményének, pontosabban eredménytelenségének anyaországi lecsapódásáról nincsenek, de arról be tudok számolni, hogy sok olyan ismerősöm, aki korábban rendszeresen megfordult tájainkon, hirtelen elmaradt. Mint később elmondták, szégyellték magukat,nehéz volt erdélyi, székelyföldi barátaiknak a szemébe nézniük. Valószínűleg ők azok közé tartoztak, akik igennel szavaztak. Erdélyben természetesen elkeseredést, nem ritkán komoly indulatokat váltott ki az eset, amely felért egy második, mondhatni lelki Trianonnal. Hogyan éltem meg a tragédiát egy olyan városban – frontvárosban! –, ahol a helyi magyarságnak naponta kell szembesülnie az államilag irányított etnikai homogenizációs törekvések, a román kizárólagosság, felsőbbrendűség megnyilvánulásaival? Emlékszem, úgy éreztem: elárultak, becsaptak, kitaszítottak, megaláztak. És tették ezt azok, akikre addig büszke voltam, akikre felnéztem, akik közé tartozónak hittem, tudtam magam. És még valami: a referendum másnapján a román sajtós ismerős, akivel az utcán összefutottam együttérzően, szinte sajnálkozva állapította meg: most már valóban bozgorokká váltatok. Bevallom: ilyen maró szégyent, tehetetlenséggel vegyes dühöt nem éreztem sem annak előtte, sem utána”.
A helyzet a második Orbán-kormány megalakulása után, 2010. májusában változott meg. A törvényhozás szinte egyhangú szavazással fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását.
A címlapfotón az a plakát szerepel, amivel a szocialisták 2004-ben a kettős állampolgárság ellen uszították az embereket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS