2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Potápi Árpád János rámutatott, hogy az a baloldal, amely a népszavazás előtt “a nemzetrészek közti uszítást végrehajtotta” és akkor a magyar társadalmat “megvezette”, ma is a parlamentben ül, képviselői az ellenzék fő erői. Hozzátette: bár ez velünk élő történelem, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy “ez az erő még egyszer ne kerüljön hatalomra”, mert ugyanazokat a bűnöket elkövetnék. Az államtitkár úgy fogalmazott: “hazaárulás” volt lemondani a magyarság egyharmadáról.
A 2004. decemberi népszavazáson 3 millióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás
– emlékeztetett.
Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok “megtagadták” őket
– húzta alá Potápi Árpád János.
Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük
– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: azok a magyar emberek, akik a határon túl élnek, nem önszántukból kerültek ilyen helyzetbe.
2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni
– hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi időben hálózatokat építenek a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is.
A nemzeti összetartozás érzése sokkal erősebb, mint bármikor Trianon óta
– fogalmazott. A Magyar Állandó Értekezlet novemberben arról döntött, hogy a következő tematikus év, 2024 az “együttműködő nemzet éve” legyen. Ezzel, mint hangsúlyozta, tovább folytatják azt a “jól kiszámítható” nemzetpolitikát, amely eddig is jellemezte a kormányt.
Ahogy a határon túli magyarság számíthat ránk, mi is számítunk rájuk
– hangoztatta.
Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában arról beszélt, hogy a baloldal fő erejének nézetei a határon túli magyarságról ugyanazok, mint addig voltak. “Inkább migránsokat telepítenének az országba, csak hogy határon túli magyarságról ne is beszéljünk” – mondta Potápi Árpád János.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit
Orientál
2023-12-05 at 14:04
Solaris2023-12-05 at 11:41 Több kísérletük volt a hazaáruló balliberális zöld ellenzéknek népszavazás ügyében de a kezdeményezéseik hatalmasabbat buktak mint Rottenbiller elvtársuk.
Lúdas Matyi
2023-12-05 at 12:24
Mivel külhoni székely vagyok abban az időben nagyon zavart ez a tény. Szóval akkor Döbrögi-től személy szerint kaptam egy ”NEM”- et, amit mostanra már kétszer sikerült visszaadnom neki.
Üzenem, hogy ne aggódjon Feri bátyám, ha Isten megsegít megadom még azt az egyet is! 🙂
Legyél te is Lúdas Matyi!
ViAM
2023-12-05 at 11:48
Na végre “Solaris”! Végre az eszed használod? Csak így tovább!
Solaris
2023-12-05 at 11:41
Az utolsó 3 népszavazást Kormánypárt kezdeményezte,
ezért az utolsó “valódi kezdeményezés” a 2004-es volt.
Érdekes módon, majd 20 éve nem volt olyan kezdeményezés,
ami népszavazáshoz vezetett volna.
A sok kétharmad sem akart az 50%-os határon változtatni, pedig
a parlamenti választások részvételi arányinak tükrében az 50%
gyakorlatilag elérhetetlen. Lásd forrás KSH
“2022-ben a szavazásra jogosultak 70,2%-a vett részt a választásokon, ez megegyezik a 2018-as adattal. A legmagasabb részvétel a 2002-es parlamenti választás első fordulójában volt, 0,3 százalékponttal haladta meg a 2022-es arányt.
A legalacsonyabbat – 57%-os arány – 1998-ban mérték, a többi évben általában meghaladta a 60%-ot. A választási részvétel tekintetében jelentős területi különbségeket figyelhetünk meg. 2022-ben a legmagasabb arányban ismételten Budapesten képviseltették magukat a szavazók (75,3%). A budapesti részvételi aránytól nem sokkal maradt el a Vas megyei, ott a szavazók több mint 74,8%-a ment el szavazni. Legkevesebben, a választásra jogosult lakosság 64,7%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vett részt a választásokon.”