kettős állampolgárságról szóló népszavazás
Potápi: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz
2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Szili Katalin: akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet
Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok, vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó.
Kettős állampolgárság vagy autonómia, avagy hol volt az SZDSZ a 2004-es gyászos emlékű népszavazás idején? (VIDEÓ)
Az idei Tusványos talán egyik – legalábbis történelmi szempontból – legérdekesebb beszélgetése zajlott le Fodor Gábor és Semjén Zsolt között, ahol többek közt arra is fény derült: Horn Gyula ’94-ben annyira tartott az „elitista” SZDSZ-től, hogy előbb koalíciós ajánlatával a KDNP-hez is bekopogott. A beszélgetésen ugyanakkor Fodor Gábornak nekiszegezték azt a kérdést is, hol volt az egykori liberális párt a 2004-es, gyászos emlékezetű, kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején. Portálunk ezzel kapcsolatban külön is megkérdezte Fodor Gábort, aki abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy a jobboldali sajtóval szinte egyedüliként szóba álló volt SZDSZ-esként az egykori liberális párt utolsó, kényszeredett szóvivője maradt.
Gyuri! Mik vagytok Ti ott Magyarországon, állatok? – Száraz Miklós György járt Az Öregnél
Száraz Miklós György írótól kérdezte ezt a Marosvásárhelyen élő unokahúga a 2004. december 5-i népszavazás után.
A magyar baloldal 18 éve is éppen elárulta a nemzetet
2004-ben is hideg polgárháborús viszonyok voltak éppen az országban. A választásokat éppen csak megnyerő szocialista–liberális koalíció olyan katasztrófakormányzást folytatott, hogy a miniszterelnökük alkalmatlansága 2004 nyarára egyértelművé vált. Az MSZP pártelitjének viszonylag józan része Kiss Pétert javasolta miniszterelnöknek, de a jelöltjüket megpuccsolták, és Gyurcsány Ferenccel a kommunista mélyállam egyik erőcsoportjának, az Apró-klánnak a képviselője került hatalomra.
Gyurcsányék 18 éve köpték arcon a külhoni magyarságot
Vannak évfordulók, "születésnapok", amelyek nem piros, hanem nagy fekete betűkkel kerülnek be a magyar nemzet történelmébe. December 5-e pontosan ilyen nap. A 2004-es népszavazás napja, Gyurcsányék nemzetellenes, kitartó, határon túli magyarok elleni uszításának eredményeként a nemzeti gyalázat napja lett. Azon a napon mindazok, akik a heteken át minden létező csatornán rájuk ömlő gyűlölet hatására nemmel szavaztak a külhoni magyarok kettős állampolgárságára, egyetlen tollvonással árulták el a szívében elválaszthatatlanul egységes magyar nemzetet és a teljes külhoni magyarságot. Ma éppen 18 éve ennek – nagykorúvá lett a gyurcsányi nemzetárulás szégyenfoltja. Sokan nem is gondolnák, milyen mély sebet kaptak akkor erdélyi, kárpátaljai, délvidéki vagy épp felvidéki testvéreink – még akkor is, ha csekély számban és érvénytelenül, de az igenek győztek. Vannak, akik ennyi idő után sem tudnak fájdalom és zaklatottság nélkül beszélni arról, amit átéltek azon a napon.
Hidvéghi Balázs: 18 éves a baloldal legnagyobb bűne
Tizennyolc évvel ezelőtt, 2004-ben december 5-én volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Gyurcsányék akkor a határon túli magyarok ellen uszítottak. Azóta sem kértek bocsánatot.
Lehet, hogy a kamudiplomás Bangóné még tisztességesnek számít a baloldali mérce szerint?
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP volt képviselője nem ma kezdte a szakmát. Hűséges és elkötelezett komcsi volt ő már régóta, lelki nagyságát pedig talán az mutatta meg leginkább, amikor 2004-ben önként vállalta, hogy a kettős állampolgárság ellen uszító óriásplakáton férjével és kisgyermekeivel együtt pózoljon. Gyurcsány Ferencnek pont ilyen emberek kellettek, akik képesek a saját nemzetüket is gondolkodás nélkül elárulni, sőt, még büszkék is rá később. Azóta volt már k*rva erős kép, patkányozás, parttalan hazudozás és hergelés, végül pedig a nemlétező diploma tette fel a koronát erre a gyönyörű pályafutásra, amelyet saját pártja sem viselt tovább és kirúgta. Bangóné azonban most megtörte a csendet és a függetlenségénél csak objektivitásában erősebb Indexnek adott egy interjút, amelyből csak úgy süt a sértettség, meg nem értettség, és végül kiderül az is, hogy Bangóné fájó szívvel veszi tudomásul, hogy olyan világban élünk manapság, ahol a hozzá hasonlóan tisztességes politikusokra már nincs többé szükség. Nem kell felébrednünk, ez a ma a valóság a baloldalon.
Elutasította Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető
A magyar ember nehezen felejt: a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazásra hivatkozva utasította el tavaly októberben Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető. Tavalyi levelüket nem szánták a nyilvánosságnak, ám a Székelyhon.ro portál megszerezte, és pénteken ismertette, az aláírók egyike pedig megerősítette a dokumentum hitelességét. A Márki-Zay Péternek címzett levelet Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc és Pataki Csaba, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye önkormányzatának elnöke, valamint e megyék megyeszékhelyeinek a polgármesterei: a csíkszeredai Korodi Attila, a sepsiszentgyörgyi Antal Árpád, a marosvásárhelyi Soós Zoltán és a szatmárnémeti Kereskényi Gábor írta alá.Ajánljuk még