Pesti Srácok

Kettős állampolgárság vagy autonómia, avagy hol volt az SZDSZ a 2004-es gyászos emlékű népszavazás idején? (VIDEÓ)

Az idei Tusványos talán egyik – legalábbis történelmi szempontból – legérdekesebb beszélgetése zajlott le Fodor Gábor és Semjén Zsolt között, ahol többek közt arra is fény derült: Horn Gyula ’94-ben annyira tartott az „elitista” SZDSZ-től, hogy előbb koalíciós ajánlatával a KDNP-hez is bekopogott. A beszélgetésen ugyanakkor Fodor Gábornak nekiszegezték azt a kérdést is, hol volt az egykori liberális párt a 2004-es, gyászos emlékezetű, kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején. Portálunk ezzel kapcsolatban külön is megkérdezte Fodor Gábort, aki abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy a jobboldali sajtóval szinte egyedüliként szóba álló volt SZDSZ-esként az egykori liberális párt utolsó, kényszeredett szóvivője maradt.

Fodor Gábornak az interjúban felvetettük, hogy az SZDSZ az MSZP koalíciós partnereként az általános megítélés, emlékezet szerint a szocialisták álláspontját képviselte. A Semjén Zsolttal folytatott beszélgetésben ugyanakkor ezt a képet Fodor Gábor igyekezett árnyalni. Mint kifejtette, az SZDSZ-en belül jó néhányan voltak, akik az MSZP-től eltérő álláspontot képviseltek. Ő maga például a Duna TV-ben, a népszavazás előtt rendezett vitában erősen kritizálta a szocialisták rosszindulatú kampányát, hogy 23 millió román fogja elvenni a magyar munkahelyeket.

– hangsúlyozta. Ugyanakkor felidézte: azt egy megfontolandó érvnek tekintette, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem zárja-e ki egymást, erre ugyanis Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke is utalást tett,

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor megjegyeztük: az SZDSZ-t a korabeli közélet nem kifejezetten az autonómiatörekvések lelkes támogatójaként ismerte, eszerint mégiscsak volt ennek tábora az egykori liberális pártban. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban elmondta:

Vezetőkép: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.