autonómia
Ismét kigyulladtak az őrtüzek Erdély és Székelyföld autonómiájáért
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, Székelyföld autonómiájának napján, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Navracsics Tibor: a nemzetért viselt felelősség stabil közös alap az önkormányzatokkal
Az önkormányzati autonómia szent és sérthetetlen, de van egy találkozási pont a központi kormányzattal: a nemzetért viselt felelősség - hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 35 éves jubileumi küldöttgyűlésén kedden Budapesten.
Alkotmányban rögzített identitásjog – Bemutatkozik Szlovénia példamutató kisebbségpolitikája a legújabb kisebbségvédelmi kalauzban
Talán az egyik legfontosabb állomásához érkezett a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz könyvsorozata, amely a környező országok magyarságának jogi státuszait dolgozza fel tematikus köteteiben. Ebben a felsorolásban nem is lenne ildomos egyik kisebbségi létet a másikkal összevetve rangsorolni, a legújabb, Szlovéniával foglalkozó munka ugyanakkor abban a tekintetben mégis kiemelkedő, hogy egy olyan jogi keretrendszert mutat be, amely követendő példája lehetne minden más környező országnak, különösen az Európai Unióba igyekvő Ukrajnának.
Potápi Árpád János: támogatjuk a székely szabadság ügyét
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására - közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.
Kettős állampolgárság vagy autonómia, avagy hol volt az SZDSZ a 2004-es gyászos emlékű népszavazás idején? (VIDEÓ)
Az idei Tusványos talán egyik – legalábbis történelmi szempontból – legérdekesebb beszélgetése zajlott le Fodor Gábor és Semjén Zsolt között, ahol többek közt arra is fény derült: Horn Gyula ’94-ben annyira tartott az „elitista” SZDSZ-től, hogy előbb koalíciós ajánlatával a KDNP-hez is bekopogott. A beszélgetésen ugyanakkor Fodor Gábornak nekiszegezték azt a kérdést is, hol volt az egykori liberális párt a 2004-es, gyászos emlékezetű, kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején. Portálunk ezzel kapcsolatban külön is megkérdezte Fodor Gábort, aki abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy a jobboldali sajtóval szinte egyedüliként szóba álló volt SZDSZ-esként az egykori liberális párt utolsó, kényszeredett szóvivője maradt.
Macron szerint Európának ébredésre van szüksége, hogy ne váljon az USA vazallusává
Emmanuel Macron francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.
Kövér László: több jel is arra utal, hogy az EU-t a történelem éppen most dobja föl kicsontozásra a XXI. század hentespultjára
A szellemi szuverenitás a legfontosabb eleme a szuverenitásnak, hiszen annak hiányában minden másfajta szuverenitás elveszíthető, annak birtokában azonban minden korábban esetleg elveszített szuverenitás visszaszerezhető – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn, Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díjátadó ünnepségén. Az eseményen a Polgári Magyarországért díjat adott át a házelnök – a PMA kuratóriumának tagja – és Schmittné Makray Katalin 2021-es kitüntetett a Professzorok Batthyány Körének. Beszédében Kövér László kiemelte, hogy a XXI. században megjelent egy hatékonyabb módszer az igazság semlegesítésére: annak relativizálása.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
