Kövér László: több jel is arra utal, hogy az EU-t a történelem éppen most dobja föl kicsontozásra a XXI. század hentespultjára
A szellemi szuverenitás a legfontosabb eleme a szuverenitásnak, hiszen annak hiányában minden másfajta szuverenitás elveszíthető, annak birtokában azonban minden korábban esetleg elveszített szuverenitás visszaszerezhető – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn, Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díjátadó ünnepségén. Az eseményen a Polgári Magyarországért díjat adott át a házelnök – a PMA kuratóriumának tagja – és Schmittné Makray Katalin 2021-es kitüntetett a Professzorok Batthyány Körének. Beszédében Kövér László kiemelte, hogy a XXI. században megjelent egy hatékonyabb módszer az igazság semlegesítésére: annak relativizálása.
Ha a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a helyes és a helytelen között elmosódnak a határok, akkor az igazság – legyen az erkölcsi, művészi vagy tudományos igazság – elveszíti nemcsak a tartalmát, hanem azon erejét is, hogy biztosítsa az ember személyes szuverenitását
– fogalmazott. Hozzátette: talán ez az egyik oka annak, hogy a XXI. században egyének és közösségek számára egyaránt egyre inkább "hiánycikké válik a szuverenitás, annak minden válfajával együtt".
Ez onnan is tudható, hogy miközben világszerte egyre jobban fogyatkozik az emberi önrendelkezés lehetősége, egyre többen vágynak rá
– mondta. A házelnök kijelentette, hogy az önrendelkezési lehetőségeik korlátozása miatt egyre többen kiáltanak különféle autonómiákért, az önrendelkezés szabadságáért.
Hárommilliónyi külhoni magyar például Kós Károly kiáltó szavával egy évszázada igényli a kulturális autonómiát, és ezt Európa egy évszázada tagadja meg tőlük
– fűzte hozzá. Kövér László kitért arra: mintegy ötvenmillió őshonos, nemzeti kisebbségi sorban élő európai uniós polgár a Minority SafePack jogi kezdeményezéssel igényel több önrendelkezési szabadságot, amelyet "a minden másfajta kisebbség iránt egyébként oly fogékony Európai Unió" megtagad tőlük.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kommunizmus bukása óta "a geopolitikai ütközőzónában rekedt Közép-Európa" harminc éve igyekszik megtalálni a közös érdekeken alapuló regionális önrendelkezésének európai útját, amelytől az ellenérdekelt külső erők egyre erősödő nyomásgyakorlással igyekeznek az itt élő népeket eltántorítani.
Napjainkban – a francia államfőn keresztül – már maga az Európai Unió is stratégiai autonómiát igényel önmaga számára a világban, miközben több jel is arra utal, hogy az EU-t szőröstől-bőröstől a történelem éppen most dobja föl kicsontozásra a XXI. század hentespultjára
– mondta. Kifejtette: a szuverenitásnak sokféle válfaja van, a személyes önrendelkezési képességtől a nemzeti és állami szuverenitásig. Közösségi szempontból a szuverenitásnak sokféle létfontosságú összetevője van, de van egy eleme, amelyről kevesebbet szoktak beszélni, pedig ez a legfontosabb.
Ennek hiányában minden másfajta szuverenitás elveszíthető, annak birtokában azonban minden korábban esetleg elveszített szuverenitás visszaszerezhető
– fogalmazott, hozzáfűzve: ez a szellemi szuverenitás, "egy kontinensnek, egy országnak, egy nemzetnek, egy értékrendi közösségnek vagy egy személynek a szellemi szuverenitása, azaz az önismereten, öntudaton és önbecsülésen alapuló mentális önmeghatározási és önrendelkezési képessége".
Aki egyénként vagy közösségként nem tudja meghatározni önmagát, az nem tud élni önrendelkezési jogával sem, hiszen nem tudja felismerni saját értékeit és érdekeit
– közölte. Kövér László úgy látja, az ilyen egyénről vagy közösségről ezért mindig mások fognak rendelkezni, mások fogják nekik meghatározni a követendő értékeket és érdekeket. Arról is beszélt, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány díjával egy olyan szervezet előtt tiszteleg, amelynek tagjai napjainkban "a szellemi szuverenitásunk alázatos, nagy tudású és bátor éltetői".
Az 1995-ben alakult Professzorok Batthyány Köre közel egy emberöltő óta áll ki a nemzeti és polgári értékeink és érdekeink érvényesítéséért
– fogalmazott. Közölte: a Professzorok Batthyány Köre tagjainak "egyik legelső és legnagyobb érdeme a jellembeli erő és a szellemi bátorság, hogy írástudókként nyilvánosan és szervezetten kiálltak és kiállnak azon értékek és érdekek mellett, amelyekben hisznek".
Ezzel nemcsak erőt adnak a nemzeti politikai osztálynak, hanem példát is mutatnak az Istenben, hazában és családban hívő fiatal magyar értelmiség számára
– tette hozzá. Kövér László azt mondta: a nemzeti politika részére megfogalmazott észrevételeik, ajánlásaik és kritikáik nem öncélúak és nem önérdekűek, nem pártpolitikai fogantatásúak, hanem mindig értékalapúak és össznemzeti érdekeket szolgálnak. Emlékeztetett: a 23 taggal indult kör folyamatos növekedés után napjainkban csaknem 200 tagot számlál. Közölte: a világ változásait felismerő, a magyar hagyományokra építő szellemi erők határozták meg a polgári Magyarország – hatalmas szellemi és gazdasági fejlődést hozó – értékrendjét.
Ennek a XX. század második felében elnyomott és feledésre ítélt értékrendnek a köztudatba való visszaültetéséhez járult hozzá szakmai tudásával a Professzorok Batthyány Köre
– mutatott rá. Hozzáfűzte: munkájuk nélkülözhetetlen a magyar szellemi szuverenitás fenntartásához és erősítéséhez.
Kavecsánszki Ádám, az alapítvány elnök-főigazgatója azt mondta: a díjat azért alapították, hogy azokat méltassák, akiknek közösségépítő tevékenysége maradandó értékeket hoz létre és azzal Magyarországot, a magyarságot gazdagítják. Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Köre elnöke a kitüntetést megköszönve arról beszélt, hogy nem könnyű az a feladat, amit a helyes irány megmutatása jelent.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
