Pesti Srácok

Internet of Things, kivéve mi

Internet of Things, kivéve mi

Annyiban azért pontosítanám tegnapi önmagamat, hogy pusztán a normaszöveget figyelembe véve (egyébként soha nem pusztán a normaszöveget veszik figyelembe) valóban leszűrhető az is, hogy az állam végtelen pénzeket kíván kasszírozni az amúgy gyermekcipőben járó hazai „internetezésből”.
PestiSracok facebook image

Ha a törvényalkotó szándékát vesszük figyelembe, akkor két következtetés vonható le az „Internet-adó” körüli hisztériájából. Elsősorban az, hogy a törvényt szövegezőknek halvány fogalmuk sincs a színvonalas munkáról. Másodsorban az, hogy a törvény beterjesztői valahol leragadtak a 20. században.

Mert 21. század az Internet of Things korszaka.

Nemsokára lesz intelligens kávéfőző minden otthonban, hogy bekapcsolhassuk a buszról, lesz intelligens világítás, fűtés, etc. Ez nem sci-fi, ez a holnap. A ma pedig az, hogy van „internet” az autókban a flottakövetés miatt vagy a riasztóhoz GSM-modul a lakásokban, van „internet” a kamionokban a tachométer miatt, van „internet” a pénztárgépekben az online adózás miatt, van „internet” az intelligens mérőórákban, leolvasókban.

A sima előfizetéseken túl számszerűelg fel nem mérhető mennyiségű adatforgalmazó eszközökre vonatkoz(hat)ik a törvény.

De ha a jogalkotó ráncba is szedi a normaszöveget, akkor sem sokkal jobb a helyzet. A hazai internet-forgalom méretéről egyszerűen nincs információnk. Nyilvános adatként a BIX statisztikáira szokás hivatkozni, csak éppenséggel hót’ feleslegeses. A BIX a nagy netszolgáltatók közötti adatforgalmat méri. Nem tartalmazza a szolgáltatón belülit, ami rögtön a torrent, ugyanis ott az UPC-és virágbolti vásárló az UPC-és virágbolti eladótól tölt lehetőség szerint. És nem tartalmazza a nemzetközi adatforgalmat. Kezitcsokolom, Facebook, YouTube, hogy csak a két legismertebbet említsem. A netforgalom majd négyötödét ezek teszik ki.

A BIX 630 millió évi gigabyte forgalmát, nyugodtan fel lehet szorozni akár tízzel is. Vagy többel. Senki nem tudja, még közelítő értéket sem. És akkor ugyanezt gigabyte-onként 150-el? 200 milliárdos számlánál tartunk, ha nem bontjuk tovább a megkezdett gigákat azokra a pár byite-okra, amit az Internet of Things kütyüi forgalmaznak. Azoknak ugye darabja ugyanúgy 150 Forint. Ha abban a formában lépne életbe a jogszabály, ahogy a legrosszabb forgatókönyv feltételezi, egy 500 milliárdos számla sem elképzelhetetlen.

Jó reggelt, kedves jogalkotók!

És akkor mi van a POS terminálokhoz kapcsolt kártyákkal? Azokon is van adatforgalom, ha nem is a „nyilvános interneten”. Valaki végiggondolta mindezt?


A roppant silány törvényalkotói munkára tekintettel inkább hagyjátok az egészet!  
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!