Szakértő a német droglegalizációról: Nincs olyan, hogy “könnyű drog”, csak drog van

Kerekasztal-beszélgetést tartottak a Drogkutató Intézet csütörtökön, értékelendő a német droglegalizációt, és annak az Európai Unióra gyakorolt hatását. Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte nincs könnyű vagy nehéz drog, a marihuánára is rá lehet szokni, és ugyanolyan függővé lehet válni tőle, mint bármilyen más kábítószertől. Az adatok szerint a rendszeres használók 15 százaléka szenvedélybeteggé, függővé válik. Dobrowiecki Péter, a Német Intézet kutatási vezetője pedig úgy vélekedett: a baloldali német kormánypártok népszerűsége bezuhant, a valós problémák kezelése helyett inkább a drogliberalizációval próbálnak szavazókat szerezni, vagy megtartani.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokratákból (SPD), szabaddemokratából (FDP) és a Zöldekből álló, drogliberalizáció-párti kormánya megerősítette a korábban aláírt koalíciós megállapodásban tett fogadalmát, amely szerint Németországban megvalósítják a marihuána legalizációját. A tervezett német legalizáció nagyobb szabadságot jelent, mint a más országokban már (Ausztria, Belgium és Csehország) bevezetett dekriminalizáció. Az új szabályozás engedélyezné a kannabisz termesztését, sőt, támogatta volna az állam által szabályozott körülmények között való kereskedelmet is. A legalizációval kapcsolatos érvelések egyik fő gondolata az volt, hogy az intézkedéssel képesek lesznek visszaszorítani a feketepiacot. Ez azonban aligha érhető el, ugyanis a Németországban engedélyezett legális szernek maximum tizenöt százalékos tiszta THC-tartalma lehet, míg az utcán kapható szereknek nagyjából huszonöt százalék a tiszta THC-tartalmuk. Ráadásul a feketepiacnak más előnye is van a legális hálózatokkal szemben: az itt kapható szerek mentesülnek az összes adó és járulék alól, így pedig jóval olcsóbbnak számítanak.

Emellett azok az érvek is hamisnak tűnnek, miszerint a legalizáció visszaszoríthatja a kétes összetételű, szintetikus drogok használatát. Téglásy szerint ugyanis Magyarországon a leszakadó térségekben, a jellemzően zárt, cigány szegregátumokban az olcsóságuk miatt a szerhasználók körében a dizájnerdrogok vették át az alkohol, vagy az alkohol és gyógyszer kombinációjának szerepét. Emiatt a marihuána legalizációja ezeket a térségeket nem fogja érinteni, ellenben Budapesten, ahol újra megfigyelhető a klasszikus kábítószerek terjedése, a fogyasztás bővülése sem kizárható.

Téglásy szerint Magyarországra is veszélyt jelent a liberalizáció, hiszen a schengeni határok miatt rendkívül nehéz a drog szabad áramlását kordában tartani. Így könnyen megtörténhet, hogy egy német állampolgár egyszerre huszonöt gramm marihuánával – ami ott legális – a csomagjában, egyszerűen a schengeni határon keresztül belép Magyarország területére. A szakértő felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Németországon kívül a német állampolgárok sem birtokolhatnak marihuánát, ha ezt az adott ország törvényei nem teszik lehetővé, de a dolog fordítva is igaz: a német törvények a német állampolgárokra vonatkoznak, így – elvben – a magyar állampolgároknak Németországban is tilos marihuánát birtokolni.