Meloni egy váratlan húzással a magyargyűlölő Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) hívta meg a konzervatív ECR-frakcióba, annak ellenére, hogy a Fidesz-több EP-képviselőt hozott volna. A lengyel, olasz hatalomféltés valójában nem teremtett egyszerű helyzetet az ECR-en belül a Fidesz mellőzésével, ellenben a magyar konzervatív párt új frakciójában sokkal több politikai lehetőség bújik meg, mint azt első körben sugallni igyekszik a balos média.
Egy nemrégiben megjelent cikkünkben foglalkoztunk azzal a botrányos szituációval, hogy Georgia Meloni egy váratlan húzással a szélsőnacionalista AUR-t hívta meg az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakciójába, ezzel megakadályozva, hogy a Fidesz ígérete szerint csatlakozzon ahhoz a konzervatív tömbhöz, amelyben olyan hagyományosan Fidesz-barátnak hitt pártok foglalnak helyet, mint a spanyol VOX, a lengyel PiS és a Fratelli d’Italia.
Az elemzésünkben kitértünk arra, a Fidesz Európai Néppártból (EPP) való távozásával két pártcsalád neve is szóba került, ahová a magyar kormányzópárt csatlakozhatott volna, a biztosabb befutónak tűnő ECR, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), padsoraiban olyan pártokkal, mint a Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés, vagy a Matteo Salvinihez köthető Lega. Az ID-vel szemben ugyanakkor a Fideszen belül az Alternatíva Németországért (AfD) tagsága miatt komoly ellenérzés mutatkozott, bár azt is érdemes hozzátenni, hogy a szélsőséges német párt éppen az EP-választások kampányhajrájában kényszerült távozni az ID-ből egy szerencsétlen, bár inkább kínos SS-mentegető nyilatkozat miatt.
Cikkünkben ugyanakkor felvázoltunk egy harmadik lehetőséget is, amelyet a cseh Andrej Babis és pártja, az ANO nyitott meg azzal, hogy bejelentette távozását a liberális ALDE frakcióból. Babis a távozás kapcsán ugyanis egy új frakció megalapítását is belengette. Már elemzésünkben is utaltunk rá – ezt az alábbiakban bővebben is kifejtjük – hogy a Fidesz és az ANO szövetsége azért sem ördögtől való, mert a hagyományos jobboldali-baloldali ellentétet egyre inkább a föderalista-szuverenista szembenállás váltja fel, ezt látszott igazolni a vasárnapi bejelentés, amely szerint az ANO, a Fidesz és az Osztrák Szabadságpárt megalakította új frakcióját Patrióták Európáért néven. Az azóta eltelt időben természetesen megindult a mozgás, illetve a találgatás, hogy mennyire szabja át az új frakció, illetve az új frakciók a konzervatív, esetenként radikális tábort. Az EuroNews például arról adott hírt, hogy nemcsak a Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés fontolgatja, hogy az ID-ből átülne Orbánék frakciójába, hanem a Matteo Salvini-féle Liga is.
Nehéz lesz nácizni az új konzervatív frakciót
Itt nagyon fontos kitérni arra a jelenségre, ahogy az EuroNews, mint technokrata brüsszeli propagandaportál, tevékenyen részt vállalt abban, hogy a konzervatív Fideszt a szélsőjobbhoz társítsa a közvélemény, hiszen az EP-kampány során már szinte állandó jelzőként aggatta hol Orbán Viktorra, hol pártjára a szélsőséges jelzőt. A Patrióták Európáért pártcsalád ugyanakkor már alakulásának pillanatától nem csak jobboldali pártokból áll, hiszen Babis ANO-ja hagyományosan baloldali, ráadásul a liberális ALDE-ből ejtőernyőzött az új frakcióba. Mint utaltunk rá, egyre gyakrabban megfogalmazódik a politikai gondolkodásban, a korábbi jobboldali-baloldali törésvonalat lassanként fölváltja a föderalista-szuverenista ellentét. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a szuverenisták, mind az Európai Egyesült Államok megvalósulásáért küzdő globalisták között megtalálhatóak jobb- és baloldali politikusok, pártok egyaránt. Ennek mentén pedig komoly fejfájást okozhat a jövőben a brüsszeli és nyugati balos propagandasajtónak, hogy az újonnan megalakult Patrióták Európáért ugyan egyértelműen szuverenista elveket vall, ugyanakkor a jobboldali jelzőt, pláne a szélsőjobboldalit már nem lehet ráaggatni, hiszen pártösszetétele sem ezt tükrözi. Sőt, a jövőben még színesebbé (néppártiasabbá?) válhat a frakció összetétele.
Ez már csak azért is volt jó húzás, mivel ugyanakkor a hagyományosan szuverenista, de kizárólag jobboldali, sőt ténylegesen szélsőjobboldali pártokat tömörítő ECR és ID nehezen tud kikászálódni a szélsőjobboldaliság általános vádja alól a nyilvánosság fényére, így saját üzeneteiket is nehezebben tudják közvetíteni a médiatérben. A szuverenizmus mentén szélesebb és színesebb politikai közösséget tömörítő Patrióták Európáért – ha erre tudatosan építenek is a továbbiakban – egyre csábítóbb lehet az érvényesülni akaró szuverenista pártok számára, míg az ECR-en és az ID-n megmarad a szélsőjobboldaliság, radikális jobboldaliság bélyege. Etekintetben megjegyzendő, hogy az AfD alapította szintén új, Szuverenisták elnevezésű frakció is egyértelműen a radikális jobboldalhoz sorolandó, hiszen olyan tagokat vár soraiba, mint az AUR-nál is magyargyűlölőbb SOS Romaniát.
Az olaszok és a lengyelek vezető szerepüket féltve álltak össze a román szélsőjobbal
Korábbi elemzésem kapcsán egy olvasói komment hívta fel a figyelmemet arra, mi is lehetett az egyik indoka annak, hogy Georgia Meloni inkább a román szélsőnacionalista, magyargyűlölő AUR-t vette fel soraiba a Fidesz helyett. E megfejtés szerint az AUR-nak nem volt olyan erős, határozott karakterű és ismert első embere, mint a Fidesznek Orbán Viktor. Meloni esetleg tarthatott attól, hogy a Fidesz ECR-hez való csatlakozásával vezető szerepe elhalványulhat Orbán Viktor mellett.
Itt fontos kitérni a Meloni melletti a másik nagy csalódásra, miszerint a PiS, a szintén hagyományosan a Fidesz szövetségesének tartott lengyel konzervatív párt az ECR mellett tette le a voksát, amikor minden előzetes találgatás ellenére megmaradt a frakcióban. A PiS különben régi tagja volt az ECR-nek és így alapesetben semmi sem indokolta volna távozását, az AUR beválasztása ugyanakkor a lengyel pártot is erkölcsi dilemma elé állította. A két párt viszonyát innentől nemcsak az árnyékolhatja be, hogy a PiS szó nélkül tűrte, hogy Meloni a román magyargyűlölő pártot hívja be pártszövetségébe a lényegesen több EP-képviselőt felvonultató Fidesz helyett, de a továbbiakban a PiS egy magyargyűlölő szélsőséges párttal kényszerül egy frakcióban együttműködni. Ha a PiS-t is hasonló megfontolások vezették, mint Melonit, jelesül, hogy nem akartak egy Orbán Viktorhoz hasonló erős vezetőt egy pártszövetségen belül tudni, akkor érthető ugyan az ECR melletti kitartás, de a hagyományosan jó, vagy korábban jónak gondolt lengyel-magyar viszony jövőjét is erősen megnehezítették.
Azzal viszont sem Meloni, sem a PiS nem számolt, hogy miközben Orbán Viktor sosem pályázott az uniós politikai térben vezető szerepre – ezt több nyilatkozatában is megerősítette az évek során – a lengyelek és az olaszok viszont igen. Az ECR-ben tehát a Fidesz kiszorításával most két párt fog versengeni az elsőbbségért, hiszen a PiS éppúgy tör a láthatóság felé, hiába látszólagos kiállásuk Meloni mellett. Mindez természetesen már az ECR belső problémája lesz az elkövetkezőkben, míg a Patrióták Európáért egyelőre kiegyensúlyozott szövetségnek tűnik.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS