Szükségállapotra készítik fel a lakosságot Dániában

Dániában élő olvasónk hívta fel szerkesztőségünk figyelmét arra, hogy a Dán Válságkezelő Ügynökség (DEMA) a szervezet a magyarországi ügyfélkapu helyi megfelelőjén hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy mi a teendő energiaválság, vízhiány és egyéb “várható” válsághelyzetek esetén. Az igen részletes tájékoztatásban többször visszatérő kifejezés “a háromnapos szükségállapot”, ami nekünk, magyaroknak, vészjósló emlékeket idéz, hiszen jól emlékszünk a málenkij robot (“egy kis munka” “három napjára”), amelyből leginkább nem napok, hanem hosszú évek lettek…

Meglepő felhívást továbbított szerkesztőségünknek egy Dániában élő olvasónk. Mint írta, a Dán Válságkezelő Ügynökség (DEMA) olyan útmutatót adott ki minden állampolgár számára, melyben arra készítik fel a lakosságot, hogy mi a teendő egy esetleges szükségállapot esetén. A közleményt azzal kezdik, hogy “Dánia alapvetően biztonságos ország, de modern társadalmunk sérülékeny, különösen válsághelyzetekben. Az áramszünetek, vízellátási zavarok és egyéb alapvető szükségletek elérhetetlensége súlyos következményekkel járhat. Ez az útmutató “egyszerű tanácsokat nyújt, amelyek révén önállóan is átvészelhetőek a nehéz idők, segítve ezzel a társadalom egészét is”. Majd kitérnek arra, hogy a “három napos” válsághelyzet kezelésének ajánlását és az abban adott konkrét tanácsokat a dán vészhelyzeti menedzsment állította össze, több más hatósággal együttműködve, így ezen ajánlások és tanácsok összessége az országos kockázatértékelésen és a fenyegetések, a biztonság és a sebezhetőség egyéb hivatalos értékelésein, valamint a reális és releváns lehetséges helyzetek, azok időtartamának és lehetséges következményeinek szakmai áttekintésén alapulnak. Itt persze felmerülhet kérdésként, vajon miért is volt fontos mindezt már az elején kiemelni? Vajon mi lehet a probléma, ami miatt ennyi szervezet összehangolt akciótervvel rukkolt elő?

Tartalékolj, mert elk–rtuk…

A felhívásban külön figyelmet szentelnek az energiaellátás fennakadásának, a fűtés és az ivóvíz szolgáltatás megszűnésének. Ezek kapcsán kitérnek arra, hogy a lakosságnak már most tartalékolnia kell arra a bizonyos “három napra”, azért éppen ennyi időre, mert egy vészhelyzet során ennyi időre van szüksége (szerintük) a hatóságoknak arra, hogy ellássák a leginkább rászorulókat, és foglalkozhassanak a lakosság többi részével.

Az ivóvíz-készletek feltöltése mellett háromnapi élelem előkészítését és a gyógyszerek felhalmozását is javasolják ennyi időre (a WC-papírról nem esik szó a brosúrában, de ez valószínűleg azért van, mert nem a 444 szerkesztősége állította össze).

Nem túl meglepő módon az elmúlt két évben nem a dánok az elsők, akik válsághelyzetre készítik fel a lakosságot. A PestiSrácok.hu három évvel ezelőtt részletesen foglalkozott az esetleges osztrák “blackout” miatt kiadott intézkedési tervről. Ausztriában állami szinten figyelmeztették a lakosságot az áramkimaradás lehetséges következményeire (bővebben ITT). Nem, nem négy vagy öt évvel ezelőtt, hanem három éve, 2021. novemberében, mikor a Covid-válság már lecsengett, majd három hónappal később tudjuk jól, hogy mi történt…

De Svédországban, Németországban, Lengyelországban, sőt, még Svájcban is az elmúlt három év során. Igaz, ezek kisebb médiafigyelmet kaptak, hiszen azok esetében nem jelent meg a minisztériumok weboldalán a felhívás, mindössze kiemelt témát képzett az adott kormányok részéről.

A dán felszólítást teljes egészében angol nyelven ITT olvashatják el. Szemfüles olvasónknak pedig köszönjük, hogy eljuttatta hozzánk az információt!

Forrás: DEMA; Fotó: Áramszünet (olvasói felvétel)