„Hiszem, hogy az, ki minden pohár vizet számon tart, a ti erőfeszítéseteket is figyelemmel kíséri, és akárcsak kétezer évvel ezelőtt a néhány kenyeret, halat ahogy nagylelkűen megszaporított, úgy most is a Moldvába szakadt, rekedt eleink gyermekeinek gondjait, bajait is, segítségetekkel nagylelkűen megoldja!” – Böjte Csaba ezekkel a gondolatokkal bocsátotta útjára a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért-mozgalmat, amely élen jár a kisebbségi magyarnyelvű oktatás, a megmaradás segítésében. Aki csak elhivatott munkájukban részt vesz, az úgy nyilatkozik, olyan vállalás ez, akár a csángó viselet: csak egyenes derékkal lehet viselni. Szerencsés Találkozások rovatunkban ezúttal a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány mutatkozik be.
Az eredeti elképzelés immáron szervezett formáját a Petrás Mária által alapított A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA), valamint a magyar családok körében szerveződött Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) adja. Az oktatás szakmai részéért a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete (RMPSZ) felel. Moldvában jelenleg 30 oktatási helyszínen közel 50 tanár és hagyományőrző tanít mintegy kétezer gyermeket magyar nyelvre és a csángó hagyományokra.
Csángó leányok népviseletben; Fotó: AMMOA
Böjte Csaba szavára szerveződtek
A keresztszülőség ötlete Böjte Csaba testvértől származik, mintegy tíz évvel ezelőtt az ő szavára szerveződtek Magyarországon az úgynevezett keresztszülők, a moldvai magyar gyermekek taníttatására – idézte fel az indulás előzményeit Legeza László, az AMMOA kuratóriumának elnöke. Az utolsó pillanatban – teszi hozzá -, hiszen Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása után a moldvai családfők előtt is megnyíltak a külföldi munkalehetőségek. Az otthon maradt asszonyok feladata megsokszorozódott, kevesebb idejük maradt a gyermekeik nevelésére, tanítására. Ezzel magyarázható, hogy az évszázadokon át megőrzött élő magyar nyelvüket és ősi hagyományaikat egyre kevésbé használják, gyermekeiket ezekre alig tanítják.
A tüzelőt a Szerencsejáték Zrt. segítségével megvásárolt motoros fűrésszel aprítják az egyik Csángóföldi gyermekek házában; Fotó: AMMOA
Károsan hatnak rájuk az ott is jelenlévő globális jelenségek, szükség van tehát a magyar keresztszülők segítségére. Legeza László munkájukkal kapcsolatban elmondta, a tanítást alapvetően az általános iskolás gyermekek részére szervezik, de figyelemmel kísérik a középiskolán vagy egyetemen továbbtanulók sorsát.
“Végső célunk, hogy minél többen Moldvában maradjanak, és ott kialakuljon, megerősödjön általuk egy meghatározó csángómagyar szellemi bázis, mely már önállóan is folytatni tudja több évszázados hagyományait “– emelte ki Legeza László.
A hívő ember a szerencsét gyakran azonosítja Isten szándékával
A moldvai-magyarországi kapcsolatok nyilván nem csak a szerencsén múlnak, azonban Legeza László elmondta, “meggyőződésem, hogy az élethez a jószándékú akarat, szorgalom és a tudás mellet – ezekhez hasonló mértékben – szükség van a szerencsére is”. Mint kifejtette, a szerencse életünk első pillanatában meghatározó, hiszen nem mindegy, hogy melyik családba születünk, milyen géneket öröklünk, melyik ország lesz a hazánk, mi lesz az anyanyelvünk, és sorolhatnám még.
A hívő ember a szerencsét gyakran azonosítja Isten szándékával, és való igaz, nem magunk választjuk a családunkat, nemzetünket, de jó tudni, hogy mi, emberek is tudunk egymásnak véletlenszerű módon, akár névtelenül örömet szerezni, szerencsét hozni
– hangsúlyozta. Hozzátette, ilyen véletlen, amikor kapcsolatba kerülünk egy moldvai magyar családdal, gyermekkel. Ez mindkét félnek szerencse, mert mindkettő gyarapodik, elsősorban szeretetben.
A magyarsághoz szinte csak a csíksomlyói búcsú kapcsolta őket
Hogy milyenek a tapasztalatok a fiatalok nyelvtudásával kapcsolatban Legeza László elmondta, sajnos a moldvai honfitársaink magyarságtudatán van mit javítani. Megjegyezte, ez érthető is, hiszen évszázadokon át éltek távol a Kárpát-medencétől, magyar iskola és média nélkül. Katolikus hitüket hűségesen megőrizték, de a legtöbb faluban ma sem használhatják magyar anyanyelvüket a templomaikban, szinte csak a csíksomlyói búcsú kötötte őket a magyarsághoz.
Oktatás Pokolpatakán; Fotó: AMMOA
Ezt a ruhát csak egyenes derékkal lehet viselni
A “keresztszülőség” gyakorlatáról Legeza Lálszló azt mondta, véleménye szerint a magyarokra mindig jellemző volt, hogy azonnal és önzetlenül segítenek a rászorulókon. Hozzátette, a keresztszülők az anyagi támogatáson túl személyes kapcsolatban vannak a moldvai magyar családokkal, megszervezik a csángó gyermekek magyarországi vagy erdélyi nyaralását, karácsonykor, húsvétkor ajándékcsomagot küldenek, és folyamatosan személyes kapcsolatban állnak egymással. Egy konkrét példát említve felidézte Albertné Révay Rita, ma is aktív keresztszülő első moldvai látogatását, aki így beszélt legkedvesebb élményéről:
A legmeghatóbb élményeim pedig Puskás Anna néni lészpedi hatalmas kalácsa kóstolásához kötődik, valamint Nyisztor Ilonka és édesanyja énekének hallgatásához. A tanítványok között ott furulyált a kis Krisztián is, aki most a Zeneakadémia mesterszakán tanul. A legkülönlegesebb élményemet pedig Klézsén kaptam, amit néne Linának köszönhetek. László Katikával együtt lehettünk a vendégei a tisztaszobában. Mintha egy múzeumban aludtunk volna! Az unszolására felvehettük a gyönyörű viseletüket is. Ahogyan rám került a hímzett ing, a katrinca, a bernyéc, a kendő, egyre jobban kihúztam magamat. Ezt a ruhát csak egyenes derékkal lehet viselni! Kicsit megérezhettem az ősök kezemunkáját magamon, és a hitüket, szellemiségüket a szívemben, amely tartást adott nekem is. Soha nem felejtem el! Ez vezérel azóta is, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt, hogy a saját kincseiket a moldvai gyerekek megtalálják, megőrizzék és adják tovább majd a gyermekeiknek is.
Ha olvasóink kedvet kaptak a keresztszülők munkájába bekapcsolódni, további információkat itt és itt, vagy a +36-20-564-7055 – ös telefonszámon kaphatnak.
Forrás: PestiSrácok.hu
Kezdőkép: AMMOA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS