Nagy változás következik be Amerikában – jelentette ki büszkén nyolc és fél évvel ezelőtt, a választási győzelem után Barack Obama. Igaza lett. A két hét múlva leköszönő elnök valóban nagy örökséget hagy maga után, a csomagban azonban nincs sok megőrizendő eredmény, bár tény, hogy karakteres nyomot hagyott Amerikán. Az is vitathatatlan, hogy nagy eredményt ért el abban, hogy ő volt az Egyesült Államok első fekete elnöke. De erről mondjuk pont nem tehet.
A második világháború óta, Bill Clinton után Barack Obama a második demokrata elnök, aki két ciklust vitt végig. A liberális média természetesen hatalmas eredményekről, virágzó országról beszél, amit majd a földig rombol az ördöggel is lepaktáló Donald Trump, ám ez közel sem biztos, hogy igaz. A leköszönő elnök eredményei sok szempontból megkérdőjelezhetőek: nincsenek bizonyítékok arra, hogy Obama mentette meg az országot egy nagy gazdasági válságtól, ahogy rezeg a léc az Obamacare alatt és az államadósságot sem sikerült csökkenteni, sőt. A legtöbb energiát talán a rasszizmus elleni harcba, a transzklotyók intézményének támogatásába és politikai korrektségbe rakta, ami viszont az átlagember hétköznapjaira semmilyen hatással nincs, de annál hamarabb nyúl a puskájához (szavazócédulájához), ha ezzel próbálják meg az ő jólétét igazolni.
Szomorú diákok
Amikor 2007-ben bejelentette Obama, hogy elnök szeretne lenni, akkor a diákoknak még úgy tűnhetett, hogy ő lesz az, aki rendbe rakja a diákhitel-rendszert, amivel sokan egész életükben küzdenek. Obama megválasztása éppen ezért nagy százalékban köszönhető a fiatal szavazóknak, akik az anyagi terhektől elnehezülve lelkesen szavaztak a demokratára, de később csalódniuk kellett. A statisztikák szerint a diákok Obama után átlagosan 35 000 dollár (10 millió Ft) hátralékkal fejezik be az egyetemet, ami 17 ezer dollárral több, mint Obama előtt. A pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatal (Consumer Financial Protection Bureau) ugyan működik, de az állami diákhitel-program ennek nem esik a fennhatóság alá. A jövő ifjúságának ilyen mértékű eladósítása felér egy pénzügyi káosszal.
Fotó: breitbart.com
Obama mindent látott?
Az amerikai alkotmány negyedik módosítása tiltja azt, hogy a hatóságok a polgárokat házkutatással, irataik vagy más személyes tulajdonuk átvizsgálásával vagy lefoglalásával indokolatlanul zaklassák. Házkutatási parancsot csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén, vagy eskü alatt tett tanúvallomás alapján lehet kezdeményezni. Ez kimondja azt is, hogy nem szabad a polgárokat megfigyelni, lehallgatni, stb. Na, ezt Obamának erősen sikerült megszegnie. Ezt a bírók például olyan komolyan veszik, hogy ha felmerül annak gyanúja egy ügyben, hogy illegálisan figyelt meg a kormány valakit, akkor még a terhelő bizonyítékokat is nagy eséllyel figyelmen kívül hagyják. Tény, hogy az egészet George W. Bush kezdte, Obama viszont folytatta: 2001. szeptember 11-i terrortámadások után terjesztették ki először az elektronikus megfigyelési rendszert, majd 2001. október 4-én George W. Bush engedélyezte, hogy az NSA külön felhatalmazás nélkül, belföldön megfigyeléseket végezhessen. Ez még komolyabb lett, amikor 2001. október 26-án Bush aláírta a Hazafias Törvényt (Patriot Act), amely kiterjeszti az FBI jogát a terroristák által használt bármely eszköz – e-mail, internet, mobiltelefon – figyelésére. Hogy a dologból ne legyen baj, 2008. július 9-én a szenátus módosította a FISA-törvényt, immunitást biztosítva a belföldi megfigyeléseket segítő telekommunikációs cégeknek. 2010. májusában kerekedett egy komolyabb botrány, amikor egy szövetségi bíró illegálisnak minősíti az NSA megfigyelési programját, amely az Obama-kormányzat idején is folytatódott. Ennek semmi következménye nem nem lett, 2011. május 27-én Obama további négy évre meghosszabbítja a Hazafias Törvényt. Ez tulajdonképpen kikövezte az utat a 2013-ban kirobbantott lehallgatási botránynak, amely miatt Edward Snowden végül Moszkváig menekült, és azóta is ott tartózkodik. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy külföldi politikusokat is rendszeresen megfigyeltek. Ezek után furcsa, hogy bárkit is hekkeléssel vádolnak.
Fotó: mirror.co.uk
Második hidegháború
A hidegháború újraindítása az Obama adminisztráció egyik legnagyobb hibájának tekinthető, hiszen, ahogy Donald Trump fogalmazott “hülye az, aki nem akar jóban lenni az oroszokkal”. Obama tehát hülye, mert a mindenre kiterjedő szankciók bevezetése, a hekker botrány kirobbantása, az orosz diplomaták és családjaik kitiltása egyáltalán nem segített semmin. Obama gyerekes rivalizálása távolról nézve nevetségesnek tűnik, azonban komoly hatása van a világra, gondoljunk például Aleppóra, amit szintén, tiszta lelkiismerettel nevezhetünk a leköszönő elnök örökségének. Hogy Trump hogyan fogja megoldani a helyzetet, azt még nem tudhatjuk, jó jel azonban, hogy a diplomaták kitiltására Putyin csak egy lesajnáló mosollyal reagált.
A sokat vitatott Obamacare
Barack Obama elnök fő belpolitikai vívmányának tartják az Obamacare-t. A törvény célja a biztosítottak körének kiszélesítése volt, mivel korábban az amerikai társadalom jelentős szeglete nem részesült egészségbiztosításban. 2014-ben hatályba lépő egészségügyi reform, a rendszer eddig legjelentősebb átalakítása az elmúlt fél évszázad során azonban sokak szerint nem működik, sőt, vannak akik azt hangoztatják, hogy ez a fő okozója az államháztartási hiány növekedésének és a munkahelyek elvesztésének. Donald Trump megválasztott elnök a választási kampány során a tervei között elsőbbséget adott az Obamacare megszüntetésének. Szerinte a rendszer akadozva működik a gyakorlatban és rengeteg pénzt emészt fel. Az amerikai néplélek egyébként érdekesen működik: egy központosított egészségügyi rendszert csak nagyon nehezen tudnak lenyelni és rendeltetésszerűen használni, mert az ilyesmit szocialistának gondolják, és úgy érzik, hogy az ilyesmivel korlátozzák a döntési szabadságukat. Hogy mi lesz a rendszer jövője, majd hamarosan kiderül, az biztos, hogy nem egy nap alatt fogják megszüntetni.
Fotó: usnews.com
A fegyvercsempészet “legalizálása”
Az egyik hatalmas mellényúlása volt a leköszönő elnöknek a Fast and Furious néven elhíresült akció: ennek lényege tulajdonképpen az volt, hogy hivatalosan is megengedték a fegyverkereskedőnek, hogy olyanokkal is üzleteljenek, akik egyébként nem juthatnának legálisan fegyverhez. Az eredeti cél az volt, hogy a fegyverek útját nyomon követik és így fülelnek majd le dogbárókat és top bűnözőket, azonban – nem meglepő módon – rosszul sült el a dolog és hatalmas mennyiségű illegális lőfegyver került az utcákra. Egy híres eset ezzel kapcsolatban 2010 decemberében történt, amikor egy tűzpárbajban meghalt a mexikói-amerikai határt védő Brian Terry, akit épp egy ilyen fegyverrel öltek meg.
Társadalmi feszültségek és transzklotyók
8 évvel ezelőtt még úgy tűnhetett sokaknak, Obama lesz az, aki egyensúlyt hoz az erőbe és hidat épít az emberek között. Nem így történt. Obama uralkodása alatt a lakosság köreiben érezhetően csak nőtt a feszültség, amire a rendőrgyilkosságok, a transzneműeknek szánt mosdók, a személyre szabott személyes névmások, az egyetemi safe space-ek és a nem kicsit túltolt politikai korrektség, amelynek az lett az eredménye, hogy az emberek a 2016-os választási kampány során igencsak elkezdtek vonzódni Donald Trumphoz.
Fotó: politico.com
Az ország eladósítása és a gazdaság úgy általában
Ami a nemzeti költségvetést illeti, Obama a felelősségvállalás új korszakát ígérte. A dologból persze nem lett semmi. Bár Obama választási kampányban még hazafiatlansággal vádolta az USA államadósságát megduplázó George W. Busht, ő még mélyebbre taszigálta az államadósság szakadékába országát. A közel nyolcezer milliárd dolláros államadóssági többlettel Barack Obama minden demagóg ígérete ellenére az Egyesült Államok eddigi legtöbb államadósságot felhalmozó elnöke lett. Igyekezhetett volna kicsit jobban is, ha már az első hónapjaiban megelőlegezték neki, hogy ő rángatta ki az országot a gazdasági válságból, holott tulajdonképpen a beiktatásakor a gazdaság már javuló tendenciát mutatott, így tulajdonképpen nem az ő érdeme. Az viszont igen, hogy a megígért 3-4 százalékos gazdasági növekedés ígérete nem valósult meg, sőt, a 3 %-ot sem igazán érte el soha. Ezzel egyébként annak a rétegnek okozta a legnagyobb kárt, akiknek a legtöbbet ígért a kezdetekkor: a fehér- és a kékgalléros munkásosztálynak.
Terrorizmus elleni harc elleni harc
Obama elnöksége alatt több jelentős terrortámadás is volt a világban, elég csak Franciaországra, vagy Németországra gondolni. Az amerikai elnök végig úgy viselkedett, mintha a szélsőséges iszlamistákat kedves szavakkal és engedményekkel meg lehetne állítani, az egyik nagy mániája például Guantanamo bezárása volt, ami persze sosem valósult meg. Obama elnök egyébként az Iszlám Állam megteremtésében is fontos szerepet játszott, amikor 2011-ben kivonta az amerikai csapatokat Irakból, akkor egy olyan hatalmi vákuum keletkezett, amit az IÁ-nak gyerekjáték volt hamar kitölteni. A térség az elmúlt 8 évben egy sokkal veszélyesebb hely lett, és az olyan dolgok, mint a líbiai beavatkozás csak rontott a helyzeten és remek táptalajt biztosított a szélsőséges terroristáknak, akik egyébként most Európát is veszélyeztetik. Köszönjük.
Fotó: WordPress
Izrael leöntése gázolajjal, majd meggyújtása
Barack Obama az elmúlt nyolc évben mindent megtett annak érdekében, hogy aláássa Amerika és Izrael barátságát. Az Egyesült Államok amellett, hogy besegített Iránnak a nukleáris fegyver felé vezető út kikövezésében, több milliárd dollárt költött arra, hogy terroristákat pénzeljen, miközben annak adott hangot, hogy Izrael a Holokausztból nőtt ki (azaz nem természetes a léte), és tulajdonképpen Izrael áll a térség békéjének útjában. A legaljasabb húzás természetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott határozat volt, amely kimondja, hogy Izrael azonnal és teljesen szüntessen be minden betelepítési cselekedetet a „megszállt” palesztin területeken, Kelet-Jeruzsálemet is beleértve, és teljességgel tartsa tiszteletben a jogi kötelezettségeit ebben a tekintetben. Ez talán még a bengázi botrány tervezett eltusolásánál is aljasabb volt. Az amerikai elnök egyébként – elképzelhető, hogy muszlim származása miatt – nem kedveli a nyugati kultúra zsidó-keresztény gyökereit, és ezt 2009-ben meg is erősítette, amikor például a török elnöknek azt mondta, hogy nem tekinti Amerikát keresztény országnak.
Vezető kép: Black Agenda Report
Facebook
Twitter
YouTube
RSS