A brit miniszterelnök múlt héten jelentette be, Anglia nem maradhat az unió egységes piacának tagja, korlátozza a bevándorlást, de továbbra is számít a jól képzett uniós munkaerőre, a külföldi tehetségekre. Jean-Claude Juncker a bejelentés után igyekezett hangsúlyozni, senki ne számítson az unió szétesésére, sőt Shadiq Khan londoni polgármestert is érzékenyen érintette a miniszterelnök nyilatkozata, mondván, a brit főváros elveszítheti Európa pénzügyi központjának státuszát. A portálunknak megszólaló szakértő szerint láthatóan mindkét fél igyekszik erősnek mutatkozni, a folyamatnak ugyanakkor még csak az elején járunk. Azt ugyanakkor komoly veszélyforrásként értékelte, hogy a képzett munkaerőért folyó versenyben Anglia komoly vetélytársa lehet az uniónak, miközben szabályozza a bevándorlást és a letelepedést.
Emlékezetes, Theresa May brit miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból, ugyanakkor a brit kormány “a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kívánja elérni az uniós belső piachoz egy szabadkereskedelmi megállapodás elérésével. May arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan London az Európai Unió tagországaiból érkező bevándorlók számának szabályozását tervezi.
May a közös piacnak nem intene búcsút; fotó: businessinsider.com
A brit kormányfő ugyanakkor – alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve – óvta az EU-t Nagy-Britannia “megbüntetésétől”.
Nem hinném, hogy az EU vezetői komolyan azt mondhatnák a német exportőröknek, a francia gazdáknak, a spanyol halászoknak, az euróövezet fiatal állástalanjainak, hogy szegényebbé akarják őket tenni, csak azért, hogy Nagy-Britanniát politikai okokból megbüntessék
– fogalmazott.
A bevándorlás szabályozási terveiről szólva Theresa May arról beszélt, a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz. Kijelentette ugyanakkor, hogy London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette, azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is “mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat“.
Juncker nem hagyja darabokra szedni Európát
Theresa May bejelentését követően Jean-Claude Junker azonnal igyekezett lehűteni a kedélyeket. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, tévednek azok, akik azt hiszik, hogy eljött az Európai Unió lebontásának és darabokra szedésének ideje. Hozzátette, mindent meg fog tenni egy kiegyensúlyozott megoldás megtalálásában, erre egy két éves tárgyalási folyamat teremti majd meg a lehetőséget.
Khan úgy érezte, May félresöpörné Londont
A brit miniszterelnök beszéde ugyanakkor érzékenyen reagált Sadiq Khan. London polgármestere szerint a város az egyetlen, valóban globális európai pénzügyi szolgáltatási központ, de ha Nagy-Britannia kivonul az EU egységes belső piacáról, Európa elveszítheti ezt a pénzügyi központot. Hangsúlyozta, London számára kritikus fontosságú a privilegizált hozzáférés az EU egységes belső piacához, ezt a tényt “nem lehet csak úgy félresöpörni”, ahogy Theresa May tette. Khan szerint a közös piacról való kilépés elvágná Európát egyetlen ténylegesen globális pénzügyi központjától.
Khan attól tart, lelépnek a pénzemberek Londonból; fotó: smaa.tv
A polgármester ugyanakkor arra figyelmeztette a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor vállalatainak átcsábításával próbálkozó európai városokat arra, hogy ne számítsanak áttelepülési hullámra a Cityből. Kijelentette, senki sem feltételezheti, hogy a jelenleg Londonban honos pénzügyi intézmények Párizsba, Frankfurtba vagy Madridba helyezik át székhelyüket vagy egyes tevékenységeiket.
Mindkét fél igyekszik erősnek mutatkozni
Portálunk Theresa May bejelentése kapcsán megkereste dr. Tóth Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának adjunktusát, aki elöljáróban elmondta, olyannyira az elején vagyunk a kilépési folyamatnak, hogy az hivatalosan még el sem kezdődött. Ami most zajlik, véleménye szerint nevezhetnénk nem hivatalos előkészítő szakasznak, amelyben az Egyesült Királyság és az EU is próbál minél előnyösebb pozíciót kiharcolni magának a tárgyalások tényleges megkezdéséig. Ennek tudható be a mindkét felet jellemző “kemény” hangvételű kommunikáció, hiszen mind az EU, mind pedig az Egyesült Királyság igyekszik erősnek és határozottnak mutatkozni, várhatóan azonban a tárgyalások során mindkét fél kész lesz majd engedményeket tenni a másiknak.
A szakértő hozzátette, a jelenlegi információk alapján a britek valóban el akarják hagyni az EU belső piacát is, de az áruk és szolgáltatások tekintetében “maradnának”. Így egy szabadkereskedelmi övezet jönne létre az EU és a britek között, kizárva a személyek szabad mozgását, ideértve a munkaerő szabad mozgását, a letelepedés vagy a vállalkozáslétesítés szabadságát is. Kérdés, hogy a tőke szabad mozgása mennyire lenne korlátozott. Az áru vámmentesen mozogna a két térség között, viszont mind az EU-nak, mind pedig UK-nak külön-külső vámhatára lenne a harmadik országok felé. Összegezve, valószínűleg nem egy már meglévő modellbe (pl. Svájc vagy Norvégia), hanem inkább egy egyedi, új, a britekre szabott kapcsolat alakulhat ki. Tóth Norbert hozzátette, ha nem tudnának megegyezni, az egyik félnek sem jó és nyilván kölcsönösen zsarolnák egymást a továbbiakban.
Dr. Tóth Norbert szerint az EU-t kellemetlenül érintheti, hogy a britek lecsapnak az nuiós munkaerőre; fotó: zaol.hu
Frankfurt ws. London
Portálunk arról is érdeklődött, mire számíthat a bejelentés után London, amely eddig nemcsak főváros, de Európa kereskedelmi központja is volt. Ezzel kapcsolatban Tóth Norbert elmondta, Frankfurtot emlegetik, mint lehetséges új európai pénzügyi központot, mivel ott működik az Európai Központi Bank. A britek azonban mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez ne így történjen, hiszen ez elemi érdeke Londonnak.
A szakértő megjegyezte, a világgazdaság működésében és struktúrájában, és magában a mögötte lévő gazdaságfilozófiában igen jelentős az angolszász elem, lényegében kis túlzással angolszász minta szerint működik. A britek számíthatnak a többi angolszász ország szolidaritására valamint a Nemzetközösségi hálózatukra (korábban ezt Brit Nemzetközösségnek nevezték). Várható, hogy az EU-tól való távolodással párhuzamosan az Egyesült Királyság a Nemzetközösség tagállamival illetve az angolszász világgal fogja szorosabbra húzni a kapcsolatát politikai és gazdasági téren is.
Az unióból is elszívnák a jól képzett munkaerőt
Portálunk kérdésére, hogyan viszonyulhat a bejelentést követően Anglia az Európát érintő migrációs hullámra a szakértő elmondta, a britek eddig sem vettek részt az EU-s menekült- és bevándorláspolitika nagy részében, Theresa May bejelentése csak megerősítette, hogy kizárólag a jól képzett külföldieket engednék bevándorolni. Tóth Norbert hozzátette, ez az EU-t kellemetlenül is érintheti, mivel további uniós polgárokat szívhat el mindenféle kedvezményekkel az Egyesült-Királyság. A jól képzett munkaerő nagy előnye, hogy nagyon keveset kell ráfordítani, a hasznon viszont szinte azonnal megtérül, és általában a magasan képzett munkaerő könnyen illeszkedik be a társadalomba. A nemzetközi jogász kiemelte, óriási globális verseny van az “agyakért”, a különbség az lesz, hogy ebben a tekintetben a UK már nem annyira szövetségese, mint inkább riválisa lesz az EU-nak.
A britek a szabad bevándorlás ellen, a jólképzett munkaerő mellett szavaztak; fotó: economicswire.net
A skótok kivárnak
Tóth Norbert arról is beszélt, véleménye szerint a skót kérdés még sok meglepetést tartogat. A Skót Nemzeti Párt (SNP) legfontosabb politikai célja a független Skócia létrehozása, és ezt nyilván nem adhatják fel. A szakértő hozzátette, a jelenlegi közvéleménykutatási eredmények inkább azt mutatják, hogy a skótok többsége (ismét) nemmel szavazna a kiválásra. Emiatt visszafogottabb a skót kormányfő, hiszen egy második elveszített népszavazás az SNP komoly politikai veresége lenne. Bár egyelőre kivárnak, azt minimum el kívánják érni, hogy a brit tárgyalódelegációban legyen valaki a skót kormány részéről is. Amennyiben a kilépés után vagy közben az Egyesült Királyság mégis komoly nehézségekkel nézne szembe, a skót elszakadási törekvések ismét felerősödhetnek.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: bbc.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS