Becslések szerint több mint 5000 uniós állampolgár hagyta el hazáját, hogy külföldi harcosként részt vegyen a Szíriában és Irakban zajló háborúban. Számosan már visszatértek vagy megpróbálnak visszatérni Európába. Az Európai Parlament mai plenáris ülése megvitatta azt a terrorellenes irányelv tervezetet, amellyel az EU naprakésszé tenné terrorellenes szabályozását. Helyszíni tudósításunk Strasbourgból.
Parázs vita zajlott ma az Európa Parlamentben, ahol a terrorellenes irányelv tervezetről szavaztak a képviselők. Az indulatoktól sem mentes felszólalások között a liberális pártok képviselői a szabadságjogok sérülésére hívták fel a figyelmet, többen a magyar törvényekre hivatkoztak és arra, hogy egy “ártatlan embert, Ahmed H-t tíz év börtönbüntetésre ítélt a magyar bíróság.”
Ahmed H. a bírósági tárgyalásán Fotó: MTI
Emlékezetes: a Szegedi Törvényszék első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek azt a szír férfit, akinek letartóztatása miatt még az amerikai külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki 2015. novemberében. Akkor az amerikai külügyi közleményben azt írták: sürgetik a magyar kormányt, hogy “független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson” a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét, mivel azokat továbbra is szoros figyelemmel kísérik majd.
Elhanyagolható részletek
“A magyar antiterror törvény alkalmatlan arra, hogy kiszűrje a terroristákat, Ahmed H. pedig nem az” -hangoztatták a baloldali és liberális felszólalók, akik közül akadt olyan képviselőnő, aki a letartóztatás okát sem értette. Úgy gondolja ugyanis, hogy a terrorizmus definícióját meg kell határozni, egyelőre nem tisztázott, hogy mi minősül annak, így szerinte azért, hogy Ahmed H. illegálisan átlépte a magyar határt, nem ítélhető el tíz éves szabadságvesztésre. A képviselőnő arra azonban nem tudott válaszolni, hogy tudja -e a férfinek hány útlevele volt és miért is ítélték el pontosan. Álláspontja szerint ezek “elhanyagolható” részletek, a kérdés az, hogy Ahmed H. mi alapján terrorista és a magyar törvények szerint miért az? Úgy tűnik, közel négy hónap alatt sem sikerült feldolgozniuk a szír férfi ítéletét a képviselőknek, hiszen további három felszólalás markánsan érintette a magyar törvénykezést az esettel kapcsolatban. Néhányan arról is beszéltek, hogy a migránsok és a rendőrség közötti konfliktusra vezethető vissza az Ahmeddel történtek, és “Európa nem engedheti meg magának, hogy könnyen túlkapásokba bocsátkozzanak a magyarok.” Majd a szólásszabadsághoz való jogról tettek említést, ami “mindenkinek valós joga.” Véleményük szerint az, hogy az állam korlátozza a szabadságot, nem lehet hatékony megoldás a terrorizmus elleni harcban, hiszen pánikot kelt az emberekben.
Diszkriminatív szóhasználat
A szocialisták szerint a kriminalizáció többletértékét egyébként sem bizonyították be, “diszkriminatív módon használják fel a terrorista szót a migrációval egybemosva”, ami azt jelzi, hogy nagyobb együttműködésre van szükség a tagállamok között a definíció pontos meghatározásában is. A konzervatívok szerint több hírszerzőre van szükség, katonákra és megfelelő törvényre, a közös hadsereg felállítása pedig úgy tűnik, hogy egyre inkább elkerülhetetlenné válik.
Korwin Mikke, lengyel EP képviselő a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza a Charlie Hebdo elleni merénylet ürügyén. Fotó: wirtualnapolonia.com
Halálbüntetés és kényszermunka
A lengyel Korwin Mikke képviselő felszólalása indulatot váltott ki többekben, a képviselő ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a terroristák ellen a leghatékonyabb megoldás a halálbüntetés visszaállítása lenne, vagy ha élve fognák el őket, akkor kényszermunkára vinnék. Meggyőződése szerint egyetlen fal sem állítja meg a terroristákat. Követelte:
Állítsák meg az újságírókat. Ne írjanak a terrorcselekményekről, ne legyenek híresek, névtelenül haljanak meg ezek az emberek.
Korwin Mikke hozzátette: a hatékony megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni. Kiemelte: “Ha azt választjuk, hogy visszaállítjuk a határokat, máris ők nyernek.”
Nem létezik szabadság biztonság nélkül
A vita kapcsán Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta:
Az európai polgárok biztonságának garantálása első számú prioritás kell, hogy legyen mindannyiunk számára, hiszen nem létezik szabadság biztonság nélkül.
Gál Kinga szerint a párizsi terrorcselekmények rámutattak arra, hogy a hatályos európai terrorellenes szabályozás számos hiányosságot hordoz magában. Az Európai Néppárt alelnöke elmondta: az irányelv célja, hogy kiküszöbölje és naprakésszé tegye a terrorista bűncselekményekre adott büntetőjogi választ, biztosítsa az Unió területén a terrorista cselekmények egységes értelmezését.
A néppárti Gál Kinga szerint a terrorista ellenes irányelv elfogadása megakadályozná az európai polgárok radikalizálódását; Fotó: eppgroup.eu
Az európai polgárok radikalizálódásának és terroristává válásának megakadályozása érdekében az irányelv büntethetővé teszi a toborzás és kiképzés kísérletét, a terrorista kiképzésben való részvételt, a terrorizmus céljából történő külföldre utazást, a terrorizmus céljából külföldre utazás szervezését vagy egyéb módon történő elősegítését és különböző terrorista bűncselekmények finanszírozását is.
A politikus a vitával kapcsolatban elmondta: azáltal, hogy ezek a cselekmények büntethetőek lesznek, lehetővé válik potenciális elkövetők kiszűrése és ezáltal újabb terrorcselekmények megelőzése. A képviselő rávilágított:
A magyar kormány a kezdetektől fogva támogat minden olyan intézkedést, amely kézzelfoghatóan növeli Európa biztonságát, így az uniós terrorellenes keret korszerűsítését is.
Címlapfotó:kamaraonline.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS